A kormány minden ingatlant (lakást, nem lakás célú épületet, telket) megadóztatna 2008-tól, és az új szabályozással megszűnne a 100 millió forint feletti értékű lakásokat terhelő, idén bevezetett luxusadó - írta tegnapi számában a Magyar Nemzet egy, a birtokába került pénzügyminisztériumi tervezetre hivatkozva.

Sávos terhelés, mindenkinek

A lap által ismertetett dokumentum alapján egy 15 milliós lakás esetében évi 30 ezer forint lenne az adó. A nem lakáscélú épületek értéke után 1 százalékot kellene fizetni, míg lakóingatlanoknál az szja-nál már megszokott, sávos megoldást alkalmaznák. E szerint 10 millió forintig 0,15, 10-20 millió forint között 0,3, 20-50 millió forint között 0,5, 50-100 millió forint között 1,0, 100 millió forint felett pedig 1,5 százalék lenne az adó, amelynek alanya az ingatlan tulajdonosa lenne. Mentesség nincs, bár az adó egy része levonható volna az szja-alapból. A tervezet e mértékeket az önkormányzatok számára alsó határként javasolja, vagyis a települések ettől felfelé eltérhetnek. A PM ettől az ingatlanadótól 100 milliárdos bevételt remél. A cikk szerint a kormány a luxusadónál alkalmazott, sokat vitatott és meglehetősen bonyolult ingatlanértékelési módszert alkalmazná az adó kivetésekor.

Tervek vannak, döntés nincs

A Pénzügyminisztérium a cikkre reagálva közölte: nincs még sem minisztériumi, sem kormánydöntés az ingatlanadó részleteiről, azok kidolgozása még folyamatban van. Az már több hónapja nyilvános, hogy a kormány 2008-tól általános ingatlanadó bevezetését tervezi - fogalmaz a közlemény. Ingatlanadó jelenleg is létezik, helyi adóként működik, és az önkormányzatok bevételét szolgálja. Mivel azonban a magyar adórendszerben az ingatlanadóból származó bevételeknek az összes adó- és járulékbevételen belüli aránya 1 százalék alatti, s ez jelentősen elmarad a nemzetközi gyakorlatban megszokott 2-6 százalékos aránytól, a PM szerint így indokolt felülvizsgálata és a közteherviselésben betöltött szerepének növelése. Tavaly az ingatlanokhoz köthető adókból összesen 57,8 milliárd forintot szedtek be az önkormányzatok, vagyis a Magyar Nemzetben megjelent kalkuláció alapján az új adóból 160 milliárdot kellene elérniük ahhoz, hogy a kívánt bevételi többlet megjelenjen a rendszerben. A NAPI Gazdaság értesülése szerint azonban a „legdurvább" ingatlanadó-tervek sem számolnak 100 milliárd forintnál több bevétellel az új adóból 2008-ban - és ebben az esetben valóban minden ingatlan az adóköteles körbe tartozna. Úgy tudjuk, a leginkább támogatott javaslatok 60-70 milliárd forint bevétellel kalkulálnak ebből az adónemből, vagyis lesznek adómentes ingatlanok.

Benne van a Fidesz-ötletekben is

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ezt az elképzelést négy hónappal ezelőtt, a kormány megalakulását követő napon, június 10-én az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén ismertette, amikor részletesen beszámolt az Új egyensúly programról - fogalmaz a PM-közlemény. A tárca hangsúlyozza: az ingatlanadó bevezetéséről szóló döntés bekerült a konvergenciaprogramba is, amelyet a közlemúltban fogadott el az Európai Bizottság, és amellyel mai ülésén foglalkozik az uniós pénzügyminiszterek tanácsa. A PM közleménye hozzáteszi: az ingatlanadó már a Fidesz gazdasági elképzelései között is felbukkant, ami esélyt ad arra, hogy erről a témáról vádaskodás helyett érdemi, szakmai párbeszéd kezdődjék.


Jelszó: az igazságosság

Az ingatlanadó koncepciójának megfogalmazására azért van szükség, mert az igazságosság megköveteli, hogy a vagyonnal rendelkezők ne csupán - olykor csak részben - látható jövedelmük, hanem tényleges vagyoni helyzetük alapján is hozzájáruljanak a közterhekhez - hangsúlyozza a közlemény. A dokumentum szerint a kormány 2008-tól az átlagos értéket meghaladó lakó- és üdülő ingatlanra - a vagyon nagysága szerint differenciált mértékben - bevezeti az ingatlanadót. Ez a mondat fontos eltérést jelez a Magyar Nemzetben közöltekhez képest: itt az átlagos értéket meghaladó értékről van szó, míg a lap birtokába került dokumentum alapján nem lenne alsó értékhatár.

Adatbázis, egyeztetés

A Magyar Ingatlanszövetség (Maisz) elnöke szerint csak akkor fogadható el az ingatlanadó bevezetése, ha a kormány a szakma bevonásával megbízható, teljes körű adatbázist alakít ki - jelenleg ugyanis ilyen nem létezik. Mehrli Péter a Magyar Nemzetnek elmondta: egyelőre a szövetség véleményét nem kérte ki a kormány. Zara László, az adókamara elnöke szintén az adatbázis kialakítását tartotta elsődlegesnek, ám mivel ez éveket vesz igénybe, a 2008-as bevezetés nem reális.
Az adatbázis hiánya önmagában nem indok arra, hogy ne vezessék be az új ingatlanadót - vélekedett korábban lapunk megkeresésére Oszkó Péter, a Deloitte vezető partnere. A szakember hozzátette: már most is van olyan elvonás, amelynek alapja az ingatlan forgalmi értéke - az adásvétel után fizetendő illetékről van szó. A szakember szerint bár a vagyonadó sok fejlett nyugati államban standard adónemnek számít, Magyarország e téren csak kezdetleges lépéseket tett.

Van, akinek üzlet - máshol a megtérülést rontaná

A nyáron napvilágot látott budapesti ingatlanadó-tervek kapcsán Kispál Sándor, a Maisz főtitkára akkor úgy nyilatkozott a NAPI Online-nak, hogy a szövetség tagvállalatainak jó üzletet jelenthetne az ingatlanadó előkészítése, mivel a csaknem 10 ezer, főként banki értékbecslő szaktudását értékesíthetnék. Ma egy lakás értékbecslése átlagosan 25-35 ezer forintba kerül.
Salamon Adorján, az Eston Rt. elnök-vezérigazgatója nemrégiben hangsúlyozta: egy-egy irodaház vagy más kereskedelmi ingatlan esetében a vevő a várható árbevétel és a költségek alapján hozza meg befektetési döntését. Egy új adónem bevezetése nem várt fordulatot hoz a befektetés életében, azaz a költségek emelkedésén keresztül rontja a megtérülést. 

Olcsóbb megoldás

Bartucz Tamás, az Ingatlanbank-PetroCartel franchise-igazgatója még a fővárosi tervek kapcsán hangsúlyozta: egyszerűbb és olcsóbb volna egy viszonylag alacsony mértékű, egységes adózás megvalósítása - például tisztán négyzetméter-alapon -, korrekciós tényezők nélkül. Egy ilyen adóhoz nem kellene felértékelni az ingatlanokat, elegendő volna a földhivatali nyilvántartás alapján kivetni az új közterhet. Bartucz szerint a luxusadó jó lecke lehet, az egyébként jó ötlet ugyanis az övezeti besoroláson és a felértékeléshez szükséges szakértői apparátus hiányán csúszott el. Ha csak az adásvételekhez kötötték volna ezt a közterhet, megspórolható lett volna az értékelés, hiszen a vételár alapján lehetett volna adózni akkor, amikor az ingatlan megfordult a piacon.
Oszkó szerint viszont a lehető legtöbb speciális esetre érzékeny adórendszer kialakítására volna szükség. A Bartucz által felvetett ötlettel kapcsolatban úgy vélte, az növelné ugyan a bevételeket, ám ugyanilyen fontos szempont egy adó esetében, hogy irányítsa a gazdaságot és szociálisan érzékeny legyen, márpedig az ilyen fejadó jellegű elvonásról ez nem mondható el. Az, hogy szociális szempontokat is figyelembe vegyen az adó, tisztán szabályozási kérdés, nem pedig a bevezetés elleni érv. Hosszú távon a koncepciózusabb és igazságosabb rendszer mellett tenném le a voksom - hangzott a szakértő személyes véleménye.