Az Európai Központi Bank (EKB) áprilisban immár hetedik alkalommal csökkentette az alapkamatot, és a közép-kelet-európai országok jegybankjai is követik a példáját, bár eltérő ütemben. Ennek eredményeként a régió egyre több országa lép a monetáris lazítás szakaszába. A Colliers további csökkentésekre számít az EKB részéről júniusban és szeptemberben, amelyek 1,75 százalékra csökkentenék a kamatlábat.

Miután több mint egy évig 5,75 százalékon tartotta az irányadó kamatlábat, a Lengyel Nemzeti Bank a monetáris politika lazítására utaló jelzéseket küldött, amit a csökkenő infláció és az alacsonyabb energiaár-előrejelzések is támogatnak. Bár az infláció még mindig meghaladja a jegybank célértékét, az év végére várhatóan visszatér a célközeli szintre. A lassuló bérnövekedés és az erősödő zloty tovább támogathatja a lazítást. Az előrejelzések szerint 2026 végére az alapkamat akár 3,5 százalékra is csökkenhet, feltéve, hogy az inflációs kockázatok kordában maradnak

– mondja Grzegorz Sielewicz, a Colliers közép-kelet-európai régióért felelős vezető közgazdásza, a kiadvány szerzője.

A Cseh Nemzeti Bank már megkezdte a monetáris lazítást, 2023 vége óta összesen 325 bázisponttal csökkentette a kamatlábakat. A cseh gazdaság a fellendülés jeleit mutatja, a GDP 2,2 százalékos növekedését várják, amit a belföldi kereslet és a reálbérek emelkedése hajt. Ugyanakkor a külső tényezők és a strukturális kihívások visszafoghatják a növekedési ütemet. A CNB idén óvatos kamatcsökkentéseket hajthat végre annak érdekében, hogy elkerülje az inflációs nyomást vagy a cseh korona gyengülését.

Magyarországon a helyzet változatlan

Magyarország továbbra is a régió egyik legmagasabb kamatlábát tartja fenn (6,50 százalék) a tartós infláció és bizonytalanság miatt. Bár az ország kilábalóban van a recesszióból, az ingatlanpiaci kilátások továbbra is korlátozottak, különösen az uniós források elérhetőségének nehézségei és a járműipari ágazat strukturális problémái miatt.

Románia jegybankja a csökkenő infláció ellenére is magas kamatszintet tart fenn, elsősorban a májusi elnökválasztásokat megelőző politikai bizonytalanság miatt. Az inflációs nyomás továbbra is fennáll, különösen a szolgáltatási szektorban, amit a közszféra béremelései is fokoznak. A Colliers előrejelzése szerint az év végére mérsékelt kamatcsökkentések valószínűek, feltéve, hogy a politikai és fiskális helyzet stabilizálódik.

Bulgária óvatos monetáris politikát folytat, fokozatosan csökkentve a kamatlábakat az euróövezeti csatlakozási kritériumok teljesítésének részeként. Az infláció továbbra is magas, és a növekvő állami kiadások gyengítik a jegybank intézkedéseinek hatékonyságát. Mindezen kihívások ellenére az euró bevezetése stratégiai cél marad, bár politikai vitákat is generál. Ha az infláció év végére 2 százalékra csökken, Bulgária a régióban kivétel lehet, elérve az euróövezeti felkészültséget.

Euróövezeti tagként Szlovákia közvetlenül profitálhat az EKB kamatcsökkentéseiből, ami várhatóan ösztönzi a beruházásokat. Ugyanakkor az ország exportfüggősége miatt kiszolgáltatott a nemzetközi kereskedelmi feszültségeknek, különösen az amerikai vámintézkedéseknek. Különösen a gépipari és villamosberendezés-gyártási szektor lehet érintett, amely Szlovákia exportjának egyik meghatározó ágazata. Ráadásul az infláció 2025 márciusában 4 százalékra emelkedett, ami a tavaly év eleje óta a legmagasabb érték.

Azokban az országokban, ahol kamatcsökkentés történik, az alacsonyabb finanszírozási költségek ösztönzik a beruházásokat, és javítják a kereskedelmi ingatlanpiaci feltételeket. Ez valódi lehetőséget kínál a fellendülésre – különösen a logisztikai és ipari szegmensekben, ahol a csökkenő finanszírozási költségek és a nearshoring által generált raktárigény együttesen jelentősen felgyorsíthatják az új fejlesztéseket

 – teszi hozzá Grzegorz.

A Colliers szakértői kiemelik az irodapiacban rejlő növekvő potenciált is, különösen olyan fővárosokban, mint Varsó és Prága, ahol a modern, energiahatékony épületek iránti kereslet növekszik. Az idősebb épületek korszerűsítése egyre nagyobb lendületet kap, és a bérlők részéről is erősödik az igény a fenntartható megoldások iránt.

A diákotthonok és build-to-rent (intézményi bérlakás) szegmensek jelentősége szintén növekszik, különösen a lakáshiány és a demográfiai változások tükrében. Ezzel párhuzamosan a növekvő bérek támogatják a kiskereskedelmi és szállodaipari szektor fellendülését is.

Kapcsolódó