Az írásbeliséget mint formai szabályt, ha a törvény írja elő, úgy az a szerződés érvényességi kelléke, ezért annak megsértésével a szerződés érvényesen nem jön létre. Az írásbeliség kikötésének egyrészt az a célja, hogy a biztosító által alkalmazott általános szerződési feltételeket a szerződő fél előzetesen alaposan megismerhesse. Másrészt az adott szerződéstípusra jellemzően bonyolult jogviszony létrejötte és tartalma ne legyen bizonytalan, és jogvita esetén utólagosan akár a fél, akár a biztosító számára valamely feltétel bizonyítható legyen. I. A. A szerződés létrejöttének és hatálybalépésének elhatárolása A biztosítási szerződés létrejötte és hatálybalépése nem azonos fogalmak, a biztosítási szerződés létrejöttének és hatálybalépésének időpontja eltérhet, de egybe is eshet. A hatálybalépés kezdete az az időpont, amikortól kezdődően a szerződés képes joghatás kiváltására. Ugyanakkor a hatálybalépést kiváltó jogi tény bekövetkezése adott esetben még nem biztos, hogy a biztosító kockázatba lépését is eredményezi, hiszen a biztosító a kockázatviselés kezdetét kötheti ettől eltérő, más időponthoz vagy esemény bekövetkezéséhez. A biztosítási szerződés hatálybalépésének kérdése azonban csak érvényesen létrejött szerződések esetében merülhet fel, ezért elsősorban a szerződés létrejöttét kell vizsgálni. I.A.1. A szerződés létrejötte A biztosítás mint konszenzuális jellegű szerződés általában az egyik fél ajánlatának megtételével, majd a másik félnek az elfogadó nyilatkozatával jön létre. I.A.1.a) A biztosítási ajánlat A biztosítási szerződésekre vonatkozó rendelkezések értelmében a szerződés megkötésére mindig a szerződő fél tehet ajánlatot. Ugyanakkor a biztosítási szerződés különös sajátossága az, hogy az általunk kiválasztott biztosítótársasággal kizárólag úgy szerződhetünk, hogy az általa kidolgozott általános szerződési feltételeiben foglaltaknak megfelelő ajánlatot tehetünk. Tekintettel arra, hogy a biztosítók az ajánlatot blanketta formájában előre elkészítik, annak tartalma adott. Az azon belüli valamennyi választási lehetőség előre kidolgozott, úgyhogy a szerződő fél helyzete az ajánlat megtételekor – a már többször említettek szerint – rendkívül nehéz. A szakmai zsargonban írt feltételek nem jogászi, hanem mindennapi nyelvre történő lefordítása gyakran az üzletkötő számára sem egyszerű feladat, legtöbbször még magát az ajánlatot is a biztosító képviselője tölti ki. Célszerű ezért az ajánlat megtételét megelőzően a biztosító adott szerződéstípusra vonatkozó általános szerződési feltételeit részletesen tanulmányozni és az ajánlatot csak azt követően megtenni. Az ajánlat tartalma az egyes megköthető szerződések tartalma miatt igen eltérő lehet. Például az ajánlat részét képezheti az életbiztosítási szerződés esetében a biztosított egészségügyi nyilatkozata vagy vagyonbiztosítási szerződés esetében a vagyontárgyra vonatkozó előzetes szakértői vélemény stb. I.A.1.b) A biztosítási kötvény, az igazoló jegy, a biztosítási bélyeg és az igazoló lap A szerződési ajánlatra az írásbeliség követelményének megfelelően elfogadó nyilatkozatot vagy az ajánlat elutasítására vonatkozó jognyilatkozatot kell tenni. Ha a biztosító elfogadó nyilatkozatot nem tesz, hanem a részére nyitva álló törvényes határidőn belül kötvényt állít ki, úgy a kötvény a biztosítási ajánlatra tett elfogadó nyilatkozatot pótolja. Nem érvényességi kelléke a biztosítási szerződésnek a kötvény kiállítása, ugyanakkor a szerződő fél a kötvény kiállítását akkor is követelheti, ha a szerződés más módon már létrejött. A kötvény tartalma vonatkozásában a jogszabály különleges követelményt nem ír elő, alkalmasnak kell lennie arra, hogy abból a biztosító elfogadó nyilatkozata kitűnjön. A biztosítási kötvénnyel azonos módon tanúsítja a szerződés létrejöttét az igazoló jegy kiállítása vagy a biztosítási bélyeg. Mindezek a biztosító írásbeli elfogadó nyilatkozatát pótló iratok (továbbá gépjármű-felelősségbiztosítás esetén az ajánlat megtételét követően kiállított igazoló lap, mely a jármű forgalomban való részvételét teszi lehetővé). Mindezek alkalmazása során azonban a biztosítót a Bit 102. § (3) bekezdése szerint a szerződők felé tájékoztatási kötelezettség terheli, és az úgynevezett terméktájékoztatót a biztosítás megkötésének helyén ki kell függeszteni. Az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvény a szerződéskötésre tett ajánlathoz képest új ajánlatnak minősül, melynek elfogadása már a szerződő fél jogosultsága. I.A.2. A biztosítási szerződés létrejöttének módjai A biztosítási szerződés is a Ptk. 205. § (1) bekezdésének megfelelően a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jöhet létre. Ennek módjai: a) A legegyszerűbb lehetőség, ha a felek a szerződést egy okiratban – a szerződés valamennyi feltételében történő megállapodással – a szerződés mindkét fél részéről történő szabályszerű aláírásával kötik meg. Ez a lehetőség rendkívül ritka a gyakorlatban, tekintve, hogy a biztosítási szerződéseket a biztosítótársaságok tömegesen kötik. Így az ajánlat megtétele általában nem olyan személy révén történik, aki a biztosító nevében aláírásra jogosult lenne, hanem a biztosító megbízottja veszi át az ajánlatot, és aláírása csupán az ajánlat átvételét bizonyítja. Mindazonáltal nem kizárt, hogy a felek ily módon szerződjenek. b) A szerződés két okiratban, egyező tartalommal jön létre akkor, ha a fél a biztosító által használt ajánlati űrlapjának kitöltésével írásbeli ajánlatot tesz, majd a biztosító képviselőjének átad és amelyet a biztosító a törvényes határidőben (15 nap) az ajánlattal egyező kötvény kiállításával elfogad. Ezzel megegyezik az az eset, amikor a biztosítási ajánlat megtételekor a szerződő fél egyidejűleg az első díjat is megfizeti és a biztosító erről elismervényt állít ki, melyre rávezeti, hogy ez a nyilatkozat a kötvény megküldéséig a kötvényt pótolja. Így a szerződés nem a 15 nap lejártakor, hanem ebben az időpontban jön létre. c) Ritkább és teljesen speciális az az eset, amikor a szerződő fél szóbeli ajánlatát a biztosító írásban fogadja el, egyidejűleg átadja a kötvényt vagy igazoló jegyet, biztosítási bélyeget és a biztosítási díj is kifizetésre kerül. Általában meghatározott idejű egyszeri díjas biztosítások esetében (például poggyászbiztosítás, utazási baleset-biztosítás stb.) fordul elő. d) A szerződő fél írásbeli ajánlatát a biztosító hallgatólagosan fogadja el. A szerződő fél űrlapon tett ajánlatára a biztosító 15 nap alatt nem nyilatkozik és kötvényt sem állít ki, ekkor a szerződés az ajánlat szerinti tartalommal jön létre. A biztosítónak egyébként nincs szerződéskötési kötelezettsége, tehát az ajánlat megtételét követő 15 nap alatt bármikor, indokolás nélkül visszautasíthatja a szerződést. Felvetődik a kérdés, hogy ha ez alatt a 15 nap alatt következik be az ajánlat szerinti, illetőleg a szerződő fél által a biztosítással elkerülni remélt biztosítási esemény, a biztosító visszautasíthatja-e az ajánlatot? Tekintettel arra, hogy a biztosítónak nincs szerződéskötési kötelezettsége, ezért a szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatot indokolás nélkül visszautasíthatja. A visszautasítás nem minősül joggal való visszaélésnek és nem pótolható az elfogadás bírói úton sem. Mindazonáltal az ajánlattevőt megilleti az a jog, hogy a biztosítóval szemben, szerződésen kívül okozott kár címén igényt érvényesítsen, ha bizonyítani tudja, hogy a biztosító jogellenes magatartásával okozati összefüggésben őt kár érte. Ebben a körben merülhet fel az az eset is, amikor az írásbeli ajánlat eltér a biztosító által alkalmazott általános szerződési feltételektől, a biztosító ugyanakkor az ajánlatra nem nyilatkozik, eltérő tartalmú kötvényt nem állít ki. Ekkor a szerződés az ajánlat tartalma szerint jön létre, a biztosító azonban 15 napon belül írásban kezdeményezheti a szerződés módosítását. A 15 napos határidő az ajánlatnak a biztosító kötvénykiállítására jogosult szervéhez történő beérkezésétől kezdődik. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 nap alatt nem válaszol, úgy a javaslat kézhezvételétől vagy az elutasítástól számított 15 nap alatt a biztosító 30 napra – ez okból – felmondhatja a szerződést. e) Az ajánlattól eltérő tartalmú kötvény kiállításával úgy jön létre a szerződés, ha a biztosító a fél által adott ajánlathoz képest eltérő tartalmú kötvényt állít ki. Ez új ajánlatnak minősül és a félnek 15 nap áll rendelkezésére, hogy azt kifogásolja. Ha nem nyilatkozik, a kötvény szerinti új ajánlatnak megfelelően jön létre a szerződés. I.A.3. A biztosítási szerződés érvénytelensége A biztosítási szerződések esetében is felmerülhet az érvénytelenség kérdése. Foglalkoztunk már az alakilag érvénytelen szerződéssel, amikor a szóban kötött szerződésekről volt szó, de ugyanígy felmerülhet a semmisség más esete is, vagy ha a Ptk.-ban szabályozott megtámadás alapossága esetén válik érvénytelenné az adott írásbeli szerződés. Az érvénytelenség jogkövetkezménye alapvetően az eredeti állapot helyreállítása. A biztosítási szerződések esetében erre szinte nincs mód, hiszen az eredeti állapot helyreállítása azt jelenti, hogy olyan állapotot kell létrehozni, mint ha a szerződést meg sem kötötték volna. A biztosítási díj visszautalása nem jelent különösebb problémát, azonban a biztosító szolgáltatása, nevezetesen a kockázatvállalás, illetve a szolgáltatásra való állandó készenlét utólagosan nem szolgáltatható vissza. Kivétel az az eset, amikor a kockázatviselés még nem kezdődött meg, csupán díjfizetés történt, vagy egyszeri biztosítási eseményre létrejött szerződés esetében a biztosító pénzbeli szolgáltatása a biztosítási díj ellenértékének tekinthető. Ha azonban az eredeti állapot helyreállítására nincs mód, úgy az érvénytelenség egyéb szabályai az alkalmazandóak. Maguk a felek is kiküszöbölhetik az érvénytelenségi okot, vagy ezt kérhetik a bíróságtól, illetve a bíróság a szerződést a határozathozatalig hatályossá nyilváníthatja. I.B. A szerződés hatálybalépése és a biztosító kockázatviselésének kezdete Mint említettük már, a biztosítási szerződés létrejötte és hatálybalépése nem azonos fogalmak és időben is elválhatnak egymástól. A szerződés érvényes létrejöttét követően azt kell vizsgálni, hogy mely időponttól hatályos, illetve mikor állt be a biztosító kockázatviselése, amikor immár fennáll a helytállási kötelezettsége is. A kockázatviselés kezdetére a biztosító kiköthet a szerződésben bizonyos várakozási időt. Ennek az a lényege, hogy a kockázatviselés csak a biztosítási esemény – a szabályzatban meghatározott okból és időn belüli – bekövetkezése esetén áll be, más esetben csak a befizetett díjnak a szerződésben meghatározott hányada visszafizetésére köteles a biztosító. A várakozási idő leghosszabb időtartama 6 hónap lehet. Általában az élet- és betegségbiztosítások, betegségre is kiterjedő állatbiztosítások esetében szokás alkalmazni. A várakozási idő lényege az, hogy az egyébként érvényesen létrejött és már hatályba is lépett szerződések alapján a kockázatviselés nem vagy csak korlátozottan áll fenn. A biztosítási szerződésben a felek szabadon kiköthetik a hatálybalépés idejét és módját, ha azonban ebben nem állapodnak meg, úgy a Ptk. szabályait kell alkalmazni. A Ptk. 539. §-a értelmében a biztosítás az azt követő napon lép hatályba, amikor a) a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette, b) a díj megfizetésére halasztásban állapodtak meg, vagy c) a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. A Ptk. 542. § (1) bekezdése szerint a biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor esedékes, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak az első napján, amelyre a díj vonatkozik. Ezt a szabályt a szerződés hatálybalépésére vonatkozó szabályokkal együttesen lehet és kell értelmezni, a következők szerint: a) A biztosítás első díjának megfizetésére mindig a felek közötti szerződés az irányadó. A feleknek meg kell állapodniuk abban, hogy a szerződő fél milyen módon és milyen határidőn belül fizeti meg a díjat. A szerződő fél gyakran az ajánlat megtételekor a biztosító képviselőjének – elismervény ellenében – a kezéhez fizeti meg. Ezért kétséges – és az ügyfélnek nincs ráhatása arra -, hogy az mikor érkezik a biztosító pénztárába. A törvény erre az esetre azt a vélelmet állítja fel, hogy a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon beérkezettnek kell tekinteni, de a szerződő fél bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be. Amennyiben ennek bizonyítására nem kerül sor, a biztosítási díjat akkor is a törvényi vélelemnek megfelelően beérkezettnek kell tekinteni, ha az még (akár a biztosító képviselőjének mulasztásából, akár más okból) nem került a biztosító pénztárába. Ezzel a szabállyal a jogszabályalkotónak kettős célja volt: egyrészt a biztosító megbízottjáért való helytállási kötelezettséget erősíteni, másrészt az ezzel való visszaélést kiküszöbölni. Ilyen esetben a hatálybalépés az érvényesen létrejött szerződés esetében az ajánlat megtételét követő 5. napon következik be. Megállapodhatnak úgy is, hogy az azonnali fizetést a fél a pénztárba teljesíti. Ekkor a fél szerződési fegyelmén múlik, hogy a szerződés mely napon lép hatályba, ezért az ajánlat megtételekor a félnek erre különösen oda kell figyelnie, hiszen a szerződés érvényes létrejötte még nem állítja hatályba a szerződést. Ha a szerződés létre is jön, de a fizetés még nem történt meg, és ez idő alatt biztosítási esemény következik be, az utólagos díjbefizetés a szerződést a mulasztás idejére nem hatályosíthatja. A biztosító pedig nem áll kockázatba, nincs helytállási kötelezettsége, így szolgáltatnia sem kell. b) A második esetben már az ajánlat megtételekor bizonyos határidőt kötnek ki a díjfizetés időpontjára. Már az ajánlaton szerepel az a kikötés, hogy a fél 30 vagy 60 napon belül és milyen módon köteles befizetni a biztosítás első díját. Ilyenkor csak a díjfizetés esedékességét érinti ez a határidő, a szerződés hatályosulása és a biztosító kockázatba állása – az érvényesen létrejött szerződés esetében – a megkötés időpontjára visszamenőlegesen azonnal bekövetkezik. Ha a fél a biztosítási díj befizetésével késlekedik, úgy az a Ptk. 298. § a) pontja szerinti kötelezetti késedelem esete, melynek jogkövetkezményeként a Ptk. 543. § (1) bekezdése értelmében a halasztás időpontjától (a díj befizetésének utolsó lehetséges napjától) számított 30. nap elteltével – ha a biztosító további halasztást nem adott vagy a díj követelését bírósági úton nem érvényesítette – a szerződés megszűnik. A szerződés hatályát azonban mindezen időpontig a díj be nem fizetése nem érinti, tehát a szerződés ily módon történő megszűnésének időpontjáig a biztosító díjfizetés nélkül is kockázatban áll. Ha biztosítási esemény következik be ez idő alatt, úgy helytállni is köteles, a díj természetesen jár részére. A biztosítók gyakran kötik ki szerződési feltételként a szerződés hatálybalépése körében azt, hogy a szerződés, az első díj beérkezésekor lép hatályba, ugyanakkor a szerződő féllel a díjfizetésre halasztásban állapodnak meg. Erre a feltételre is alkalmazni kell a Ptk. 567. § (1) bekezdésének szabályát, mely szerint a felek szerződése a biztosított hátrányára a törvény rendelkezéseitől nem térhet el. Ha a féllel halasztásban állapodtak meg, úgy a Ptk. 539. § (1) bekezdése szerint a szerződés már akkor hatályba lép, amikor ebben megállapodtak. Tekintettel arra, hogy a halasztás már az ajánlatban szerepel és a szerződés érvényes létrejötte esetén ez a kikötés is érvényes, ezért halasztás esetén a szerződés létrejöttének időpontjától beáll annak hatálya is. Természetesen ez esetben mindig azt az időpontot kell figyelembe venni, amikor a szerződés létrejön (például ha a szerződés a biztosító hallgatásával jön létre, mert a biztosító az ajánlatra 15 nap alatt nem nyilatkozik, hanem később küldi a kötvényt, úgy a 15 nap elteltével a Ptk. 537. § [2] bekezdése szerint a szerződés visszamenőleges hatállyal jön létre az ajánlat átadásának napjára és ugyanezen naptól a biztosító kockázatban áll.) A Ptk. 567. § (1) bekezdése szerint tehát érvénytelen az a kikötés, ha a felek halasztásban állapodnak meg, amely szerint a szerződés hatálya ettől függetlenül az első díj befizetésétől kezdődik, mivel a törvény a szerződés jövőbeni (a határidő utolsó napját követő 30. nappal történő) megszűnésének jogkövetkezményét fűzi ebben az esetben a díj be nem fizetéséhez. A díjfizetés késedelme, illetőleg elmulasztása azonban csak abban az esetben eredményezi a szerződésnek – az esedékesség napját követő harmincadik napon – a megszűnését, amennyiben a biztosított (vagy a szerződést kötő) mulasztása, illetőleg késedelme megállapítható. Így például nem állapította meg a bíróság a biztosított mulasztását a következő esetben. a következő bekezdést kurziváld!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! A felek az extra casco biztosítási szerződésben havi díjfizetésben és úgy állapodtak meg, hogy a fél a biztosító által küldött csekken fizeti a biztosítási díjat. A biztosító üzletkötője az ajánlat átvételekor biztosítási díjbefizetési csekket nem tudott átadni, de megígérte a félnek, hogy azt pótlólag a központ fogja megküldeni. A fél több esetben eredménytelenül sürgette a biztosítási kötvény kiállítását és a csekk átadását. A kötvény kiállítására és a csekk megküldésére közel négy hónap eltelte után került csak sor. A fél a visszamenőleges díjat a csekk megküldésétől számított 30 napon belül megfizette, mégpedig azon a napon, amikor a gépkocsival balesetet szenvedett. A biztosító a fél bejelentett igényét arra való hivatkozással utasította el, hogy a szerződéskötést követő hónapra esedékes díjat a felperes 30 napon belül nem fizette meg, ezért a szerződés megszűnt. A bíróság azonban megállapította a biztosító helytállási kötelezettségét, arra tekintettel, hogy a szerződésben kikötött fizetési mód a biztosítót arra kötelezte, hogy csekket bocsásson a fél rendelkezésére. E kötelezettségének a teljesítésével a Ptk. 302. § b) pontja alapján késedelembe esett, e tény pedig a Ptk. 303. § (3) bekezdése értelmében kizárja a fél egyidejű késedelmét. Ezért ebben az esetben a díjfizetés elmulasztása nem eredményezhette a szerződés megszűnését. c) Ha a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti, úgy az természetesen a szerződés hatályát nem érinti és a per időtartama alatt is fennáll a biztosító kockázatviselése. II. Gyakorlati felvetések A biztosítási ajánlat felvételével megbízott ügynök a biztosítási ajánlatban foglaltak tekintetében a biztosító megbízottjának tekintendő. Ha a biztosító üzletkötője a biztosító által kidolgozott szerződési blanketta aláírásával egyidejűleg megjelöli a kockázatviselés kezdő időpontját és az első díjrészletet is átveszi nyugta ellenében az ügyféltől, a biztosítót már nem illeti meg a szerződési ajánlat visszautasítására számára – jogszabályban – biztosított 15 napos határidő. A Ptk. 539. §-ának (1) bekezdése a szerződés hatálybalépését (a kockázatviselés kezdetét) a díj befizetéséhez köti. Ilyen körülmények között a fél joggal értelmezte úgy a biztosító ügynökének nyilatkozatát, hogy ha már a kockázat beáll, a szerződés is létrejön, különös tekintettel arra, hogy a fél a biztosító, illetve ügynöke által szövegezett ajánlatot tette meg saját ajánlataként. A biztosító írásbeli nyilatkozatában nem adott tájékoztatást arra nézve, hogy csak 15 nap elteltével – ha addig a biztosító nem nyilatkozik – jön létre visszamenőleges hatállyal a szerződés. Az ügynök sem tett erre vonatkozóan határozott állítást. Ilyen tájékoztatás hiányában, ha a biztosító a díjat átvette és a kockázatviselés kezdő időpontját megjelölte, már nem tarthat fenn magának a Ptk. 537. §-ának (2) bekezdése szerint további 15 napot, mert ez olyan visszaélésre adna lehetőséget, hogy a biztosító a 15 napon belül bekövetkezett biztosítási esemény miatt visszautasíthatná a fél ajánlatát. Mindez azzal járna, hogy ténylegesen csak akkor vállalna az általa írt időponttól és az átvett díj ellenében „kockázatot", ha nem következik be 15 napon belül a biztosítási esemény, de ha bekövetkezik, már nincs kockázata, mert visszautasíthatja az ajánlatot. A biztosítónak, amely általános szerződési feltételeket használ és maga dolgozza ki azt a szerződési ajánlatot is, amelyet hajlandó elfogadni, olyan módon kell a szerződés létrejöttének és hatálybalépésének idejét írásban meghatároznia, hogy az a biztosítottak számára egyértelmű legyen. Ennek hiányában úgy kell értelmezni az ajánlat szövegét, ahogy azt a Ptk. 207. §-ának (1) bekezdésére tekintettel a fél érthette. Azaz a kockázat meghatározott időponttól kezdődő írásbeli elvállalása és a díj átvétele a szerződési ajánlat elfogadását is jelentő ráutaló magatartás. A szerződéskötésre irányuló biztosítási ajánlat felvételénél az üzletkötő az ajánlatban szereplő kérdések tekintetében a biztosító megbízottjaként jár el. (ami ezután jön a következő üres sorig, az legyen kurziv!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!Feltételtől tették függővé azon biztosítási szerződés létrejöttét a felek, amikor a szerződő félnek más biztosítónál már fennállt vagyonbiztosítási szerződése, de az ajánlat megtételekor vállalta a biztosító megbízottja felé, hogy azt megszünteti. Hiába adta át az ajánlat megtételekor az első biztosítási díjat és állapodtak meg úgy, hogy a szerződés másnaptól hatályba lép, ha még az ajánlati kötöttség ideje alatt bekövetkezett a biztosítási esemény, de a másik biztosítóval kötött szerződését a fél nem szüntette meg. A biztosító ezért a szerződéskötésre tett ajánlatot visszautasíthatta azzal, hogy a feltételt nem teljesítette, ezért a szerződés nem jött létre. A szerződő felek élet- és baleset-biztosítási szerződést kötöttek, a biztosított a szerződéskötéskor megnevezte a kedvezményezettet, majd utólag telefonon diktálta a biztosító részére a kedvezményezett adatait. A biztosítási szerződésben a kedvezményezett születési időpontja tévesen lett feltüntetve, majd amikor a biztosítási esemény bekövetkezett és a biztosított elhunyt, a biztosító megtagadta a szolgáltatási kötelezettségét arra hivatkozással, hogy a kedvezményezett nem beazonosítható személy, mert a megjelölt évben ilyen nevű személy nem született. A bíróság azonban kimondta, hogy a biztosítási szerződésben a kedvezményezett születési időpontjának téves megjelölése nem tekinthető részleges érvénytelenségi oknak, mert bizonyítással a tévedés kizárható. A kihallgatott tanúk vallomása alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy a biztosított kit jelölt meg kedvezményezettként. A felek között életbiztosítási szerződés jött létre, melyre vonatkozó ajánlatban az szerepelt, hogy az ajánlatot a biztosító 30 napon belül bírálja el, és ha ezen idő alatt nem nyilatkozik, a biztosítás az ajánlatban foglalt feltételek mellett létrejön. A biztosító azonban további adatközlést kért, majd az ajánlatot visszautasította. A bíróság rámutatott, hogy a biztosító a jogszabály tiltó rendelkezése ellenére, az ügyfél hátrányára tért el az ajánlat visszautasítására a Ptk. 537. §-ának (2) bekezdésében biztosított 15 napos határidőtől. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy a biztosítónak csak ezen időn belül lett volna lehetősége a biztosított ajánlatának visszautasítására, amelynek hiányában az életbiztosítási szerződés létrejött. A szerződés megszűnése után a biztosítási díj puszta átutalása nem hoz létre biztosítási szerződést. A felek között felelősségbiztosítási szerződés jött létre, mely szerint a félnek a biztosítási díjat negyedévenként előre kellett volna megfizetnie. A fél azonban az ügyletkötéskor csupán az első havi díjat fizette meg, ezt követően pedig hat hónapig egyáltalán nem teljesített, majd hérom alkalommal átutalással fizetett díjat. A Ptk. 543. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a biztosítási díj esedékessé válásától számított 30 nap elteltével a biztosítási szerződés megszűnik, ha a hátralékos díjat nem fizették meg és a biztosított arra haladékot sem kapott, valamint a biztosító követelését bírósági úton sem érvényesítette. Ezért a bíróság megállapította, hogy mindezek hiányában a szerződés az első havi díjjal fedezett hónapot követő hónap 30. napján megszűnt. Alaptalanul hivatkozott tehát a fél arra, hogy a későbbi átutalás akár a régi szerződést hatályában fenntartotta, vagy újabb biztosítási szerződést hozott volna létre. A Ptk. 537. §-ának (1) bekezdése ugyanis ehhez írásbeli alakot ír elő. Ebben az esetben, a Ptk. 218. §-ának (1) bekezdése szerint legalább az ügylet lényeges tartalmát írásba kell foglalni, ez azonban nem történt meg. A biztosító és a biztosítási ügynök szerződésében foglaltak az irányadóak arra, hogy az ügynök a biztosító képviselőjének tekinthető-e. Ha nem, akkor az ügynök által készített és a fél által aláírt „biztosítási szerződés" csak a fél részéről tett ajánlatnak minősül. Ennek a biztosítási szerződésnek a létrejötte az ajánlatnak a biztosító illetékes fiókjához történő igazolt megérkezésétől függ. innentől újra kurzív!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! A felek vagyonbiztosítási szerződést kötöttek, mely szerint a biztosított egy meghatározott helyen levő divatáruüzletére a biztosító vállalta, hogy betöréses lopás és rablás esetén a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti. A biztosított üzletét a szerződés hatálya alatt áthelyezte egy másik helyre. Költözése közben az utcán találkozott az üzletkötővel, és mondta neki, hogy az üzletet áthelyezi. Az üzletkötő azt mondta, hogy „át fogják írni a biztosítást". A fél áthelyezett üzletébe ismeretlen tettes betört, amelyből eredően kár érte. A fél a biztosítási szerződés teljesítése iránti, illetőleg az alkalmazottért való felelősség szabályaira alapított kártérítési igényét a bíróság elutasította. A bíróság megállapította, hogy a biztosítási szerződésben a kockázatviselés az üzlet eredeti helyére állt fenn, a biztosító az áthelyezett üzletben keletkezett károkért nem felel. A fél ugyanis erre az új üzlethelyre írásban nem tett ajánlatot, azt a biztosító írásban el sem fogadhatta, márpedig a Ptk. 537. §-ának (1) bekezdése értelmében a biztosítási szerződés megkötéséhez írásbeli alak szükséges. A fél a Ptk. 348. §-ára alapított kártérítési követelését pedig azért utasította el, mert a biztosítottat nem az üzletkötő magatartásának következményeként érte a károsodás. (A következő részben a biztosítási szerződés teljesítéséről, a szolgáltatásokról, a felek kötelezettségeiről, valamint a szerződés módosulásáról, megszűnéséről, a biztosító teljesítése után a biztosítási szerződés jogi sorsáról lesz szó.) Dr. Szerencsés Angéla