Az Economx is többször foglalkozott az Európai Bizottság 2023 júliusában kiadott jelentésével, amely megállapította, hogy az európai vállalatok és az állami szféra továbbra is – a koronavírus-járvány előtti időszakhoz hasonlóan – munkaerőhiánnyal küzd és ez még növekedni fog.

Elsősorban az olyan ágazatok, mint az építőipar, az egészségügy és a természettudományok, technológia, mérnöki tudományok és matematika, de ezek közül is különösen az IKT szektor (információs és kommunikációs technológia) voltak a leginkább érintettek 2022-es adatok szerint.

Kapcsolódó

E hiányok valószínűleg fokozódni fognak, mivel a munkaképes korú népesség a 2022-es 265 millióról 2030-ra 258 millióra csökken. Vagyis, létezik egy valóságos gazdasági probléma, amelyre viszont az európai vezetők többsége évtizedek óta képtelen megoldást találni, és a nagyszámú, képzetlen, nem egyszer írástudatlan ázsiai, afrikai illegális migránsok nem jelenthetnek megoldást.

Miért nem spanyol fiatalokat hívnak dolgozni?

Tieger Endre, az Euroatlantic Consultancy európai uniós szakértője az Economx megkeresésére elmondta: az európai populáció elöregedéséből származó munkaerő-piaci problémának a bevándorlással történő orvoslása régi gyakorlat, gondoljunk csak a jugoszláv és török vendégmunkások alkalmazására a német gazdaságban.

Ugyanakkor ez nem piaci megoldás. Jogos kérdés, hogy az EU közös piacán a termelési tényezők szabad áramlása biztosításáért felelős brüsszeli bürokrácia mindeddig miért nem dolgozott ki programokat a jellemzően a déli tagállamokban évtizedek óta létező munkaerő fölösleg unión belüli alkalmazására a munkaerőhiánnyal küszködő tagállamokban? – tette fel a kérdést a szakértő.

Miért jobb egy más kultúrájú és biztonsági, idegenrendészeti szempontból erősen problematikus embertömegtől várni a megoldást, miközben Spanyolországban a 18-25 év közötti korosztály munkanélkülisége 30 százalék fölötti?

Az elmúlt hónapok eseményei változásokat jeleznek

Az elmúlt hónapokban tömegtüntetések és az ismételten szaporodó terrorcselekmények (Írország, Franciaország) rávilágítanak az illegális migrációval kapcsolatos veszélyekre. A nyugat-európai választópolgárok érzékelik a kihívás fontosságát.

Ezt támasztja alá a holland választások eredménye, ahol Geert Wilders vezetésével győzedelmeskedett a Szabadságpárt. Az előzetes felmérésekhez képest 10-12 százalékkal teljesített jobban, mint azt az elemzők várták. Emellett megfigyelhetjük Németországban az AfD, Ausztriában az FPÖ vagy Franciaországban a Nemzeti Tömörülés előretörését, igaz, ezeket még csak a helyi/tartományi választásokon és közvélemény kutatásokban.

A szőnyeg alá söpört feszültségek, azaz a fenti problémák megoldatlansága nyomán időről-időre felhalmozódó nemzetközi, és egyes államokon belüli konfliktusok ösztönösen vagy szándékosan, de nem maradnak a nemzetközi politikai-diplomáciai eszköztár és jog keretei között, hanem „menetrendszerűen” terrorista akciókon és tüntetéseken keresztül manifesztálódnak és háborúkig fajuló fegyveres konfliktusok sokaságát generálják, a „megoldást” kierőszakolandó.

Ennek következményeivel, az ezzel a harcmodorral élő illegális migránsokkal szemben a nyugat-európai nemzetállamok idegenrendészete és az egyetemes emberi jogokon alapuló belső jogrendje, lényegében teljesen „alkalmatlan malmokban őröl”, így képtelen megbirkózni.

 A szőnyeg alól kitörő és manifesztté váló erőszakkal szembeni lehetséges megoldásként a jelenségekkel szembeni hatósági fellépés azok kriminalizálása felé hajlik, miközben az állampolgárok biztonságérzetének gyorsuló eróziója növekvő belpolitikai problémák halmazaként tornyosul az aktuális végrehajtó hatalom előtt.

Már az Európai Néppártnál is középpontba került

A politikai változás legjobb mutatója, hogy jelenleg a 2024-es európai parlamenti választások kampányidőszakának előestéjén az Európai Néppárt és tagállami tagpártjai is központi témává emelik a kérdést. Sőt, a baloldali, szocialista és liberális politikusok is megszólalnak már a témában, felvetve legalább a gondolatot, miszerint foglalkozni kellene a jelenséggel.

Az Európai Unió és a tagállamok már keresik a válaszokat az illegális migráció okozta kihívásokra. A most alakulófélben lévő migrációs paktum ügye hatalmas politikai vitákat kavart. Kérdéses, hogy az új-régi mechanizmust be lehet-e vezetni, illetve hatékonyan végrehajtani. Amennyiben igen, az erősítené a jelenleg többségben lévő pártok helyzetét.

Ennél valószínűbb, hogy a probléma komplexitása miatt nem járnak teljes körű sikerrel, így jövő júniusig tovább erősödhetnek az illegális migráció megállítása mellett kiálló politikai erők. Azonban a jelenlegi tendenciák ellenére, ha nem történik fundamentális változás, akkor jövő nyáron ismételten az Európai Néppárt (EPP), az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) és a liberálisok (Renew Europe) koalíciója dönthetnek az Európai Bizottság elnökének személyéről. Ezzel együtt maradhatna a mostani politikai irányvonal.

Ellenkező esetben a választók „megdönthetik” a várakozásokat, akár “kikényszeríthetik” a mérsékelt jobboldal összefogását a konzervatívokkal, így terelve más mederbe az európai politikát – mondta végezetül az Euroatlantic Consultancy európai uniós szakértője.

Magas a migrációs kedv

Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója az Economx megkeresésre rámutatott: bár az EU és az egyes országok több észak-afrikai ország mellett Törökországgal is megállapodásokat kötöttek a migránsok feltartóztatására, az illegális migráció továbbra is folytatódik.

Ez ma már elsősorban gazdasági okokkal magyarázható. Jelenleg nem zajlik olyan fegyveres harc, ami igazolná a menekülést, ugyanakkor viszont számos helyen, így Tunéziában, Szíriában, Libanonban, Törökországban és máshol is gazdasági válság van, a fiatalok körében ezért magas a migrációs kedv.

Sokan, akik mostanában érkeznek, nem is akarnak integrálódni, ez visszatetszést szül az európai lakosság körében, a politika pedig reagál a társadalmi hangulatra. Közben a kitoloncolások nem működnek hatékonyan, így a jogosulatlanul tartózkodók száma egyre nő.

Az egyéni támadások ellen nehéz védekezni

Ami ellen viszont nem lehet védekezni, az egyénileg elkövetett támadások. Egy tradicionális társadalomból érkező migráns számára Európa nagy sokkot jelent. Nem elég, hogy maga mögött hagyja az ismert közegét, de egy alapvetően elutasító társadalomban kell helyt állnia.

A mentálisan instabil emberek ilyen helyzetben könnyen kiszámíthatatlanná válnak, a frusztrációjuk agresszióvá alakulhat és támadásokat követhetnek el. Erre felkészülni lehetetlenség. Bár a többség nem ilyen, érthető, ha a befogadó társadalmakon belül nő a félelem és az ellenszenv – húzta alá végezetül Sayfo Omar.