Az európai munkaerőpiac az elmúlt évek megpróbáltatásai
ellenére rendkívüli stabilitást mutatott, sőt képes volt még növekedni is. A
magyar mutatók az európai átlagnál is kedvezőbbek voltak. E körülmények között
nemcsak a sajtóban sokat emlegetett szakmákban alakult ki hiány, hanem
Európa-szerte számos ágazatra és foglalkozáscsoportra jellemző volt a szűkösség
– írja összefoglalójában az oeconomus.
Az európai foglalkoztatási ráta 2023 első negyedévében már
meghaladta a 75 százalékot, vagyis a koronavírus-járvány és az azt követő
áruhiányok, az energiaválság és a magas infláció ellenére stabil maradt.
Ugyanebben az időszakban Magyarországon a foglalkozgatás
meghaladta az európai átlagot, 80,6 százalék volt. A munkanélküliség is
rendkívül alacsony szinten alakult, az unióban 5,9 százalékon állt, míg
hazánkban 4,0 százalékot mutatott.
A különböző ágazatokban már szakemberhiány is kialakult.
Az Európai Bizottság nyári tanulmánya megállapítja, hogy az
európai vállalatok és az állami szféra továbbra is – a koronavírus-járvány
előtti időszakhoz hasonlóan – munkaerőhiánnyal küzdenek és várhatóan továbbra
is fennmarad mind a magas, mind az alacsony képzettséget igénylő
foglalkozásokban, ami új munkahelyek teremtésének és a nyugdíjba vonuló
munkavállalók helyettesítésének szükségességének tudható be.
Az olyan ágazatok, mint az építőipar, az egészségügy és a
természettudományok, technológia, mérnöki tudományok és matematika, de ezek
közül is különösen az IKT szektor (információs és kommunikációs technológia)
voltak a leginkább érintettek 2022-ben.
E hiányok valószínűleg fokozódni fognak, mivel a munkaképes
korú népesség a 2022-es 265 millióról 2030-ra 258 millióra csökken.
A tartós munkaerőhiányt kiváltó okok és strukturális tényezők foglalkozásonként és ágazatonként eltérőek.
Az egyes szakmák, például az orvosok, ápolók, gondozók és
járművezetők esetében a kihívást jelentő munkakörülmények vagy az
emberierőforrás-menedzsment nehézségei hozzájárulnak ahhoz, hogy az európai
munkáltatók nehezen tudják megtartani és vonzani a munkavállalókat. Eközben más
foglalkozások esetében, mint például a technológia és a mérnöki munkák
területén a rendelkezésre álló, rendkívül speciális készségek hiánya is
hozzájáruló tényező.
Egyes foglalkozásokban a munkaerőhiányt a szükséges zöld
átállás és a kapcsolódó digitalizáció miatt változó készségek és
foglalkoztatási igények is súlyosbíthatják.
A foglalkoztatás növekedése várható egyes olyan ágazatokban
és foglalkozásokban, amelyek már most munkaerőhiánnyal küzdenek, mint például a
szállítás és raktározás; vagy a jövőben jelentkezik a hiány, mint például a
kibocsátássemleges technológiák, vízellátás, hulladékgazdálkodás, valamint
bizonyos tudományos és mérnöki szakmák, de a telekommunikációs szektorban is jelen lesz.
Európai szinten további nehézségeket okoz, hogy a nők, az
alacsonyabb iskolázottságúak, a migráns háttérrel rendelkezők, valamint az
idősek és a fiatalok alacsonyabb munkaerő-piaci részvétele szintén hozzájárul a
munkaerőhiányhoz.
