Összességében tovább növekszik a megújuló energiaforrások fűtési és hűtési célú felhasználása az Európai Unióban – ez világlik ki az Eurostat legfrissebb adataiból.

Ezen a téren 2023-ban a zöldenergia részaránya elérte a 26,2 százalékot, ami a legmagasabb érték az idősor 2004-es kezdete óta, mikor még ez az arány csak 11,7 százalékon állt a ma 27 európai ország alkotta szövetségben.

Az EU statisztikai hivatalának szerdai adatközlése szerint az átlagos arány 1,2 százalékponttal nőtt a 2022-es 25,0 százalékhoz képest.

Ez a bő 26 százalékos számarány rekordszintet jelent az országcsoportban.

Tudvalevő, a megújuló energia felhasználásának támogatásáról szóló, 2023. október 18-i uniós irányelv előírja az uniós országok számára, hogy 2021-től 2025-ig legalább 0,8 százalékponttal, 2026-tól 2030-ig pedig legalább 1,1 százalékponttal növeljék éves átlagos megújulóenergia-részarányukat a fűtésben és hűtésben. E célkitűzéssel függ össze az EU-átlagnak a növekménye, ám az alábbiakban látható, hogy

az egyes országoknál megrekedt, vagy akár lejjebb is olvadt a korábbi arány az előző évhez mérten.

Ezzel együtt a károsanyag-kibocsátás lefaragása is fontos sarokpont, de a fő elhatározás, hogy 2030-ig megduplázzák a megújuló energiaforrásokat.

Szélturbinák, villanyoszlopok és olajfinomító összképe az angliai Runcornban 2025. február 26-án.
Szélturbinák, villanyoszlopok és olajfinomító összképe az angliai Runcornban 2025. február 26-án.
Kép: Getty Images, Christopher Furlong

Az Eurostat ismertetése szerint abszolút értékben a megújuló energia fűtési és hűtési célú bruttó végső fogyasztása az EU-ban fokozatosan nőtt, főként a biomassza és a hőszivattyúk hozzájárulásának köszönhetően. 

Egyébiránt a magyar kormány is azt ígérte, hogy élenjáró szerepre törekszik a zöldenergia termelésében és tárolásában: így az Energiaügyi Minisztérium 2024-ben a szivattyús energiatárolók, erőművek fokozása mellett tört pálcát. Ám a kapacitás növelésén túl most még jelentős rendszerszintű, megoldandó feladatokat generálnak a megújulók működtetése is: jelesül az sem könnyít a helyzeten, hogy a nap- és szélerőművek átlagos üzemidejét csak 20-25 évre becsülik. Az ország fenntartható energiaellátása érdekében a kormány rögzítette, 2030-ra megkétszerezné a geotermikus energia felhasználását, habár a földhő kutatásába és fejlesztésébe várhatóan óriási volumenű forrásokat, pénzösszegeket kell még befektetni. Ugyanakkor a roppant nagy energiaigényű iparágak, például akkumulátorgyártás Magyarországra telepítése egyáltalán nem racionális, s az áramdrágulás mellett ezt mi sem jelzi jobban, mint hogy a hazai akkumulátoripar jövője erősen megkérdőjeleződött.

Ahol fokozódott, és ahol megtorpant a megújulókból előállított energia

Az uniós országok közül 2023-ban 67,1 százalékos részaránnyal Svédország változatlanul élen járt a hűtés-fűtés terén a megújuló energiaforrások felhasználásában. A második helyre Észtország futott be (66,7 százalék). Mindkét országban főleg biomasszát és hőszivattyúkat használnak. Őket a főként biomasszára építő Lettország követte (61,4 százalék) bronzérmesként.

Ezzel szemben Írországban (7,9 százalék), Hollandiában (10,2 százalék) és Belgiumban (11,3 százalék) lett a legalacsonyabb a megújuló energiaforrások aránya a fűtést és a hűtést illetően.

Így néz ki a felmért tagországok teljes rangsora, csoportosítva és feltüntetve az arányok alakulását:

A fűtésre és hűtésre használt megújuló energia aránya az EU-ban 2022-ben és 2023-ban (százalék)
Így alakult a fűtésre és hűtésre használt zöldenergia aránya az EU-ban 2022-ben és 2023-ban, országonkénti bontás szerint, százalékban.
Kép: Economx

A nem EU-tagállam Izland és Norvégia részt vesz a schengeni együttműködésben, így őket is szerepeltetik az adathalmazban. Előbbiről egyelőre csak a 2022-es adat elérhető, akkor azonban 83,55 százalékot tudhatott magáénak a szigetország.

Bár az összesített, átlagos arányértékek előremutató folyamatról tanúskodnak, de éves alapon a trendvonalak országonként más-más mozgást rajzolnak ki.

2022-höz képest 21 EU-s tagállamban ugrott meg a fűtésben és hűtésben felhasznált megújuló energia részaránya. Ausztriában (+8,1 százalékpont), Máltán (+7,5 százalékpont) és Görögországban (+4,9 százalékpont) ment végbe a legnagyobb növekedés 2022 és 2023 között. 

A skála másik végén csökkentést Svédországban (-2,7 százalékpont), Lengyelországban (-2,2 százalékpont), Szlovákiában (-1,1 százalékpont), Horvátországban (-1,0 százalékpont), Németországban (-0,5 százalékpont) és Luxemburgban (-0,1 százalékpont) regisztráltak.

Íme, így festenek térképen ábrázolva az egyes tagállamok közötti eltérések a tavalyelőtti évre vonatkozóan:

A fűtésre és hűtésre használt megújuló energia aránya az EU-ban 2023-ban (százalék)
Térképen a fűtésre és hűtésre használt zöldenergia aránya az EU-ban 2023-ban, országonkénti bontás szerint, százalékban.
Kép: Economx

Már a nyers adatok is azt mutatják, Magyarország önmagához képest ugyan nem teljesített rosszul, de nem is volt kiemelkedő: alapjáraton is gyengébb számokat produkált, de később sem sikerült látványosan ledolgoznia hátrányát.

  • Ha azt nézzük, hogy hazánk 2004-ben még csupán 6,45 százalékon állt, nagy ívet járt be a zöldítés javára.
  • Ám ha azt vizsgáljuk, hányadán is áll az országcsoportban, már az is jó, hogy nem a legutolsók közt kullog a maga bő 22 százalékával, ami harmada a svéd arányoknak.

A magyar energetikai diverzifikálással korreláló tendencia pozitív, mégis alulról súroljuk az európai uniós átlagot.

A gazdaság motorjaként kalapáló ipar

Noha a fűtés-hűtés terén a megújuló energia felhasználtsági aránya új csúcsra szökött az EU-ban, mégis beárnyékolja ezt az eredményt egy nem elhanyagolható fejlemény. Kontextusba helyezendő ugyanis mindez azzal, hogy épp most kellene berúgni az európai ipart is, ehhez meg pont a zöldpolitikából kell visszanyesnie a blokknak.

Kapcsolódó

Saját ujjába harap az EU, íme von der Leyen intézkedései acélügyben

Emlékezetes, pár napja nem csupán az európai autóipar, de az acélipar számára is lazításokat lengetett be az uniós bizottság vezetője, a blokk saját zöldpolitikája kárára. Bővebben.

A klímavédelmi céloknak alávetett energiaszektor szempontjait a jelek szerint szignifikánsan felülírja az egyes iparágak megtámogatásának kívánalma.

Hiszen, ahogy az Európai Bizottság elnöke megfogalmazta: „az acél mindenütt jelen van, a szélenergiától a védelmi iparig. Az európai acélgyártók azonban válaszúthoz érkeztek, mivel a szükséges szén-dioxid-mentesítés és a némileg egyenlőtlen globális verseny kihívásaival kell szembenézniük”. Mint Ursula von der Leyen érvelt: 

„az acélgyártók nem elég profitábilisek ahhoz, hogy a széntüzelésű kohókat új tüzelőanyagokra, jelesül zöld hidrogénre állítsák át”.

Az egyik mögöttes oka ennek a globális túlkapacitás, melyre a tiszta energiát felfuttató Kína ipari súlya is vastagon rányomja bélyegét.

Acélfeldolgozás a kínai Huaianban 2025. február 14-én.
Acélfeldolgozás a kínai Huaianban 2025. február 14-én.
Kép: Costfoto / NurPhoto / Getty Images

Mig hétfőn a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célkitűzések enyhítésével próbált mentőövet dobni az európai autóiparnak, az uniós politikus kedden az acélipar számára hozott lazító intézkedéseket, bár ezt részben a saját klímapolitikája kárára. Eközben amúgy a védelmi ipar felturbózására is 800 milliárd eurós tervet izzítanak.

Eredetileg az ipar számára a már említett 2023-as EU-irányelv ágazatspecifikusan azt a kötelező célt tűzi ki, hogy 2030-ra a megújuló hidrogén teljes fogyasztásának 42 százaléka, 2035-re pedig 60 százaléka legyen. Valamint azt az indikatív célt is megköveteli, hogy évente átlagosan 1,6 százalékpontos növekedést kell elérni a megújuló energiaforrások terén. 

A hosszú távon elengedhetetlen zöldpolitika háttérbe szorulása minden bizonnyal a rövidebb távon húsba vágó problémák megoldására való törekvéssel magyarázható. Az öreg kontinens tehát a stabil gazdaságot biztosító iparágakra történő hangsúlyeltolódás felé tendál.

Nem ez az első árulkodó jele annak, hogy kvázi kiment a politikai divatból a klímaválság, az éghajlatváltozás, illetőleg a fenntarthatóság és a környezetvédelem övezte topik Európában: a zöld tematikát, mint olyat, a tavalyi EP-választást megelőzően is elengedték.

A zöld átállás csak egy óriási illúzió, a politika mélyen hallgat

Kritikus hatást gyakorolhat a háború a fenntarthatósági célokra. A globális fogyasztói társadalom növekedésre alapozott modelljének drasztikus átalakítása lehet az egyetlen esély a modern civilizáció működőképességének fenntartására. Részletek.