Az Európai Bizottság kedden új, 150 milliárd euró (157,76 milliárd dollár és 59 735 milliárd forint) közös uniós hitelfelvételt javasolt az EU kormányainak, méghozzá az Európa védelmi képességeinek növelésére irányuló összesen 800 milliárd eurós finanszírozási erőfeszítés részeként – adta hírül a Reuters.

Ezáltal pedig a felvázoltak 

rekordméretű adósságszintet hozhatnak globálisan a megnövelt védelmi kiadások.

Az S&P Global Ratings becslései szerint 138 ország államkötvény-kibocsátása 3 százalékkal növekszik idén, 76,9 billió dollárra emelve a teljes adósságállományt. Ezt a globális pénzügyi válság, a koronavírus-járvány és az európai védelmi kiadások emelkedése is befolyásolta – számolt be a Financial Times.

Európa újra fegyverkezik, de miből? Íme a több százmilliárdos javaslat

Az EU 150 milliárd eurós hitelt nyújtana a kontinens megnövekedett védelmi kiadásainak finanszírozásához. Emellett nagyobb költségvetési mozgásteret adna a tagállamoknak a védelmi beruházásokhoz, de a magántőke mozgósítása is szerepel a lehetőségek között. Részletek.

A bizottsági elnök kifejtette: a 150 milliárd eurós új közös kölcsönt olyan páneurópai képességterületek kiépítésére fordítják, mint a lég- és rakétavédelem, tüzérségi rendszerek, rakéták és lőszerek, drónok és drónelhárító rendszerek, vagy egyéb igények kielégítésére, a kibertértől a katonai mobilitásig.

„Ez segíti a tagállamokat a kereslet összevonásában és a közös vásárlásban. Ez csökkenti a költségeket, csökkenti a széttagoltságot, növeli az interoperabilitást és megerősíti védelmi ipari bázisunkat” 

– érvelt Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az európai védelmi ipar és az EU katonai képességeinek megerősítésére vonatkozó tervekről tart sajtótájékoztatót Brüsszelben 2025. március 4-én
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az európai védelmi ipar és az EU katonai képességeinek megerősítésére vonatkozó tervekről tart sajtótájékoztatót Brüsszelben 2025. március 4-én
Kép: Reuters, Yves Herman

Az EU vezetői csütörtökön a védelmi kiadásokkal foglalkozó rendkívüli csúcstalálkozón vitatják meg a fenti javaslatot. A bizottság emellett javasolta a védelmi beruházások esetében az uniós szabályok által a kormányzati kiadásokra megszabott korlátok feloldását.

Ha a tagállamok átlagosan a GDP 1,5 százalékával növelnék védelmi kiadásaikat, az közel 650 milliárd eurós fiskális mozgásteret teremthet 

– vetítette előre von der Leyen.

Az Európai Bizottság azt is javasolta, hogy az EU-tagállamok fordíthassák védelmi célokra az uniós költségvetésből kapott pénzeket az életszínvonal kiegyenlítése érdekében Európa-szerte.

Kapcsolódó

„Európa kész vállalni kötelezettségeit. Európa közel 800 milliárd eurót mozgósíthat egy biztonságos és ellenálló Európáért. Továbbra is szorosan együttműködünk NATO-partnereinkkel. Ez egy pillanat Európa számára. És készen állunk lépni” – rögzítette Ursula von der Leyen.

Mit várnak az elemzők?

Ismeretes, a Fitch Ratings újabb veszélyként magasabb államháztartási hiányokat prognosztizál Európában a védelmi kiadások növelése miatt, megnehezülhet ugyanis az ezt ellentételező kiadáscsökkentések végrehajtása. Múlt keddi tanulmányuk szerint

még középtávon is valószínűtlen, hogy az összes EU-tagállam elérje a 3 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célt, amit korábban a bizottsági elnök kitűzött.

Három-négy évig tartó felfutási időszak után viszont sok uniós országban kivitelezhető lenne a védelmi költségvetések évi 1 százalékpontos emelése. A nemzetközi hitelminősítő helyzetértékelése szerint a kelet-közép-európai országokban nagyobb mértékben nőhetnek a védelmi kiadások, mint az Oroszországtól távolabb fekvő országokban. Igaz, a régióban máris jelentősen növekedtek a katonai ráfordítások, melyek ebben a térségben megközelíthetik a Donald Trump által szorgalmazott 5 százalékos GDP-arányos szintet. 

Orbán Viktor nem lelkendezett

A NATO főtitkára már év végén kerek perec kijelentette, hogy a katonai szövetségnek háborús gondolkodásmódra kell váltania a fokozódó orosz agresszió és a Kína által jelentett fenyegetések okán. Mark Rutte érvelése szerint a hidegháborúban is a GDP-ből kellett áldozni a béke megvédéséhez. Úgy tartja, a NATO-nak felkészültebbé kell válnia az elkövetkező évekre. Ennek jegyében felszólította az észak-atlanti szövetség tagországait, hogy fokozzák védelmi termelésüket és növeljék védelmi kiadásaikat.

Németország kormányzata egy hónappal korábban már szembehelyezkedett a Trump ötletével, Boris Pistorius védelmi miniszter úgy fogalmazott, irreális elvárás, hogy ilyen kiadásokra költsék a német GDP 5 százalékát. Nemrég az új német kancellár, Friedrich Merz még beiktatása előtt rögzítette, hogy megduplázná a védelmi kiadásokat, a meglévő 100 milliárd eurós alap 200 milliárdosra bővítésével.

Orbán Viktor sem repesett az örömtől az év elején a téma hallatán: az Index akkori beszámolója szerint leszögezte,

ez az elképzelés tüdőn lőné a gazdaságot, Trump terve több ezer milliárdos terhet jelenthet Magyarországnak.

Ismert, Magyarország védelmi kiadásai 1753 milliárd forintot tesznek ki 2025-ben, de ha Trump felvetése értelmében a jövőben több mint 3754 milliárd forinttal kell ezen a költségvetési soron számolni. Hazánk továbbra is a GDP 2 százalékát meghaladó mértékben költ honvédelmi célokra, s a Honvédelmi Minisztérium idén 1939,4 milliárd forintból gazdálkodhat. Konkrétan 2001 milliárddal kellene kiadásokat megemelni, mivel ennyi a két fenti összeg közti különbözet. Ám épp ellenkező tendencia látható a büdzsét tekintve.