Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szivattyús energiatárolók eltérő szinteken kiépített és csővezetékkel összekapcsolt tározókból állnak. A technológia alapján a pillanatnyi szükségleten felüli energiamennyiséggel az alacsonyabban fekvő tározóból a felsőbe szivattyúzható fel a víztömeg. Visszaeresztésével turbina és generátor hajtható meg, így a fogyasztási igényekhez igazodva olcsón és tisztán nyerhető újra villamos energia.
A szivattyús energiatározó élettartalma hosszú, működési költségei alacsonyak, üzemeltetése semmiféle károsanyag-kibocsátással nem jár
– olvasható az Energiaügyi Minisztérium Facebook-bejegyzésében.
Az előzetes vizsgálati dokumentáció összeállításához a két helyszínen, a Heves vármegyei Markaz és a borsodi Nagybarca-Sajóivánka-Vadna térségében összegyűjtött mintákat jelenleg a Mecsekérc szakemberei tárolják és elemzik. A vizsgálatok eredménye kiemelten fontos alapinformációt szolgáltat az ősz folyamán véglegesítendő dokumentációhoz.
Azért is aktuális a téma, mert Magyarország a napokban nyújtotta be a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervét (NEKT). A dokumentum az akkumulátoros energiatárolók mellett célszerűnek tartja a szivattyús-tározós erőművek rendszerbe illesztését is.
A ma ismert technológiák közül az egyik leginkább környezetbarát megoldás Európában 100 éves múltra tekint vissza, számos helyen bevált, hazánkban is hatékonyan alkalmazható. A NEKT szerint 2030 után a villamosenergia-rendszer tárolókapacitásainak felét érdemes lesz szivattyús energiatárolókra alapozni.
