Az már nem titok, hogy akkora lett a februári meglepetés-inflációs adat, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egyből nekiment a kereskedelmi láncoknak, és bejelentette: március közepétől 30 alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot, mert az elmúlt időszakban a tojás estén ez 40, a vaj és a tejföl esetében pedig 80 százalék volt.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint ugyanis tavaly februárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal nőtt.

A legnagyobb mértékben az alábbi termékek ára emelkedett:

  • a liszté 44,3,
  • az étolajé 27,5,
  • a tojásé 24,7,
  • a tejé 22,5,
  • a vaj- és vajkrémé 19,2,
  • a kávéé 16,1,
  • a gyümölcs- és zöldségléé 14,5,
  • a csokoládé és kakaóé 13,8,
  • a tejtermékeké 10,9 százalékkal

lett magasabb.

Miró József, az Erste vezetőelemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az élelmiszerárak 7,1 százalékra emelkedtek a januári 6 százalékról, az is különösen fájdalmas, hogy a maginfláció is tovább gyorsult az előző havi 5,8 százalékról 6,2-re.

Ami számomra eléggé különös, hogy miközben a nemzetközi piacon egy év alatt 1 százalékkal csökkent a gabonafélék ára, addig itthon a liszt ára kiugró mértékben, 44,3 százalékkal emelkedett

– írta elemzésében, hozzátéve: ez különben nem új keletű dolog, már az előző hónapokban is ez látszott. 

Mindeközben a nemzetközi piacokon az emelkedő tej és étolaj árakat gyakorlatilag leköveti a magyar piac. Persze nem csak az élelmiszerárak húzták az indexet, hanem a szolgáltatások ára is, ami a januári 8,5 százalékról 9,2-re gyorsult – fogalmazott Miró József.

Érdekes, hogy amíg a finomliszt szerepel Orbán Viktor listáján, sem a fehér kenyér, sem pedig a félbarna kenyér esetén nem lesz árrésstop. A finomliszt tavaly júniusról júliusra ugrott közel 40 százalékot, azóta 261 és 275 forint között mozog az átlagos kiskereskedelmi ára. A fehér kenyér ára decemberben ugrott meg, és hosszú idő, 2023 júliusa után ismét átlépte a 900 forintos lélektani határt. Majd februárra a fehér kenyér 943 forint lett (egy hónap alatt 39, egy év alatt 66 forintos átlagos drágulás), a félbarna pedig 769 forint lett (januárhoz képest 20, tavaly februárhoz viszonyítva pedig 38 forintos emelkedés).

A kenyér árának változása jól mutatja, mennyire összetett a hazánkban megtapasztalt rekordméretű infláció. Amíg 2020 januárjában átlagosan még csak 325 forintot kellett fizetni egy kilogramm fehér kenyérért, 300 forintot egy kilogramm félbarna kenyérért, valamint 167 forintot a finomliszt kilogrammjáért, addig 2024 márciusában 875 forint per kilogramm a fehér kenyér, 736 forint per kilogramm a félbarna kenyér, míg 176 forint a finomliszt kilogrammonkénti kiskereskedelmi ára. Miközben 2023 márciusában elérte a kenyér ára az ezer forintot is. 

A miniszter 53 forintja

Nagy István agrárminisztert tavaly kérdezhettük egy Kormányinfón arról, van-e kormányzati terv a kenyér árának mérséklésére. 

Ötvenhárom forintba kerül az a gabona, ami egy kenyérben benne van. A mi hatáskörünk, az az 53 forint – fogalmazott akkor a tárcavezető az Economx érdeklődésére.

Az ezerforintos kenyér réme azonban valóban kézzelfogható közelségbe került. 

Ugyanis Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy háttérbeszélgetésen az Indexnek arról beszélt, hogy látják a márciusi adatok az online pénztárgépek miatt.

Ennek alapján az élelmiszerinflációs trend márciusban folytatódott, 7,1 százalékról megközelítette a 9-10-et. 

A kormányzat ezért avatkozik be, és „két százalékkal csökkenthet a teljes infláció az árrésstoptól” – fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter. Orbán Viktor bejelentése szerint március 17-től a harminc alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot.

Nagy Márton szerint bezárathatják azokat a boltokat, akik nem teljesítik az új játékszabályokat,

valamint a kormányzati intézkedés március 17-től május 31-ig lesz effektív. Az árstophoz képest kisebb szabályzás, de a termékkör nagyobb.

A háttérbeszélgetésen kiderült, a kereskedelmi árrés korlátozását úgy kell értelmezni, hogy semmilyen árrés nem emelkedhet. Tehát ami 10 százalék fölött van, az 10 alá került, de ha valakinek most egy termékkörön 4 százalékos árrése van, akkor annak befagyasztását várja el most a kormány a listán szereplő termékeknél – a januári árhoz képest. A lista összesen a kiskereskedelmi boltokban kapható élelmiszereknek az egynegyedét tartalmazza. Az Index arról is írt, hogy Nagy Márton szerint a kormány csaknem 10-15 százalékos csökkenést vár az élelmiszerinflációs kosárban, a teljes inflációt a számítása szerint 2 százalékponttal csökkentheti. Nem a listaárat, hanem a fizikailag beérkező árat veszi figyelembe a kormány. Ez végül alacsonyabb nettó élelmiszerárat eredményezhet a kormányzati várakozások szerint.

Orbán Viktor bejelentésére Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is reagált

Amennyiben a hatályba lépés valóban a bejelentett március közepi időszakban kezdődik, a kereskedőknek nem marad elég idejük a felkészülésre. Egyelőre semmi hivatalosat nem látok ezzel kapcsolatban a Magyar Közlönyben. A hó közepéig 4 nap van, addig mindent újra kell kalkulálni, át kell címkézni az összes érintett terméket. Tekintettel arra, hogy a hó közepe ráadásul ünnepnap is, erre vonatkozóan kaptam hívásokat a láncoktól, hogy ez így több mint izgalmas – mondta a főtitkár az Economxnak.

Kapcsolódó