Nem pont erre a miniszteri bejelentésre vártunk a szombaton a Puskás Arénában megrendezett Macronomx konferenciánkon, ám Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nem kertelt: 

arra kell most nagyon figyelnünk, hogy kúszik vissza az infláció, magasabb lett a vártnál, ez egyfajta meglepetés-infláció. Az élelmiszerinfláció februárban felmehet akár 7 százalék fölé is, ami azt jelenti, lehet, hogy a teljes infláció nem tud csökkenni.

Szerinte

  • a tej,
  • liszt,
  • tojás,
  • étolaj

ára úgy emelkedik, hogy feszültséget hoz a társadalomban, ezért 3 lépésből álló akciótervet jelentett be a kormány.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) jelenleg önkéntes vállalásokat vár el a láncoktól, hatból kettő tette elfogadható ajánlatot. A második lépés a haszonkulcs csökkentése lenne. Segítheti a helyzetet a nyugdíjasoknak bejelentett áfa-visszatérítés is – fogalmazott még Nagy Márton a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján. 

A kormányzat végső fegyvere egy esetleges árstop lenne. 

Megnéztük, hogy a korábbi hatósági árakkal érintett termékek ára hogy változott idén januárban a tavaly januári árakhoz képest. Láthatjuk, hogy bár a kristálycukor és a csirkeszárny ára csökkent, a Nagy Márton által meglepetés-inflációnak nevezett folyamat eredményeként a liszt közel száz forinttal, a tej, a tojás és az olaj pedig közel kétszáz forinttal drágult. 

S ha a miniszter félelme valóssággá válik, ezek az árak tovább növekedtek februárban. 

A legfrissebb, februárra vonatkozó inflációs adatokat holnap, március 11-én mutatja be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ugyanakkor az Eurostat már közölte jó pár uniós tagállam indexét. 

Eszerint az Eurózóna átlagos februári inflációja 2,4 százalékon áll.

  • Észtországból 5,
  • Horvátországból 4,7,
  • Belgiumból 4,4,
  • Szlovákiából 4 százalékos

áremelkedést jelentettek - egyelőre ezekben az országokban szembesültek a legnagyobb áremelkedésekkel. 

Kép: Economx.hu

Az eddig adatokat közlő húsz tagállamból egyébként mindössze Észtországban, Lettországban, Máltán, Hollandiában, és Ausztriában emelkedett az infláció, igaz, még a januári magyar adattól, az 5,5 százalékos emelkedéstől is jelentősen elmaradnak.

Az MNB új vezetése elmondta az igazságot a magas inflációról

Vissza kell térnünk arra az időszakra, hogy a legfontosabb cél az infláció visszaszorítása. Ugyanakkor a német fegyverkezésből hasznot húzhat hazánk is. Részletek ITT.

2024: szórták a pénzt a háztartások

Tavaly bekövetkezett a kedvező fordulat a lakossági fogyasztásban, ami nemcsak a kiskereskedelemben jelentkezett, hanem a bolti vásárlásokat is magába foglaló háztartási célú kiadásokban is – hívta fel az Economx figyelmét előző nap Vámos György közgazdász.

A friss KSH-jelentés szerint 2024-ben összesen 39 ezer milliárd forintot tett ki a háztartások fogyasztási kiadása, vagyis, a megelőző évhez képest volumenben öt százalékkal nőtt az olyan szolgáltatások igénybevétele, mint a kereskedelem vagy a vendéglátás, a turizmus.

A kereskedelmi szakértő rámutatott: némileg módosult a fogyasztás szerkezete, ugyanakkor, ez a növekedési ütem jelentős igazolása a jövedelmi helyzet általános javulásának.

Ez pedig januárban is meglátszott a kiskereskedelmen, kirobbanó eredményt idézve elő a máskor visszafogott éveleji vásárlások terén.  Januárban – az egy évvel korábbi eladásokhoz képest – 4,9 százalékkal fogyott több árucikk az élelmiszerüzletekben.