Nem igazán díjazzák az iparközpontú Szász-Anhalt tartomány lakosai és parlamenti pártjai a populista német AfD legújabb ötletét.

Eszerint a jobboldali párt előbb a térségben, majd egész Németországban bevezetné a pontgyűjtésre is alkalmas, úgynevezett „büszkeségútlevelet”, amelyhez a történelmi jelentőségű, turisztikai célpontokon a "deutschdenken" ("német gondolkodás") szlogent imázsreklámként alkalmaznák.

Kapcsolódó

Eleve országos politikai feszültséget okozott az a titkosszolgálati megfigyeléseken alapuló, alkotmányvédelmi döntés, amelyben a hatóságok az eddigi „gyanús” besorolásból szélsőségessé változtatták az AfD nyilvántartását.

Erről az Economx által megkérdezett kutató azt mondta: önmagában nincsenek komoly következményei a döntésnek, viszont még inkább megoszthatja a választópolgárokat, és elnehezítheti a parlamenti munkát.

Megtisztítanák a közgondolkodást, de kedvezmény is járna

Szerdán tárgyalja a helyi parlament az AfD sokakat megdöbbentő indítványát, amely arra irányul, hogy a jelenleg „modern gondolkodás” ("moderndenken") szlogennel futtatott, állami reklámkampányban a jövőben inkább a "deutschdenken" mottót használják. 

A céljuk ezzel az, hogy a tartományt turisztikai céllal népszerűsítő kampány ezentúl „alapvetően pozitív, tehermentes, 

tiszteletteljes és elismerő megközelítést alakítson ki a német történelemhez”

– fogalmaznak az indítványban, amit a Welt idéz.

Azt is kezdeményezték, hogy 

az állami „büszkeségútlevél" viselőinek kedvezményeket biztosítsanak a történelmi helyszíneken.

Továbbá az is felmerült a kultúrpolitikai váltás reményében, hogy olyan történészi, művészeti, filozófiai és irodalmi díjakat is odaítéljenek a jövőben, amely elismeri azokat az eredményeket, „amelyek hozzájárulnak a német identitás megerősítéséhez vagy továbbfejlesztéséhez”.

Ehhez egy olyan logó feltüntetését szeretnék, amelyen egy német zászló lefelé mutat, jobbra – írja a lap.

De a szász-anhalti AfD korábban azt is javasolta, hogy hozzák létre a „Német Birodalom utcáját”, mert szerintük a 20. század első felében elterjedt, iparművészeti Bauhaus-eszme a „modernitás téves útja”.

Kép: MTI, Martin Divisek

Felháborodtak a képviselők, trójai falovat emlegetnek 

A Kulturális Minisztérium a Weltnek jelezte, hogy az állami kormány nem tervez semmilyen változtatást az évszázados hagyományokra építő, turisztikai kampányban, amely egyébként az UNESCO Világörökségi helyszíneit is népszerűsíti.

A többi frakció pedig éles bírálatokat fogalmazott meg.

Például a szabaddemokrata FDP szerint az AfD javaslata a német nacionalizmus kiemelése, a provokáció és az ideológia keveredése, és olyan, mint egy trójai faló, amely „elszakítja magát Európától.” 

Ilyen ostobaságot, mint a büszkeség-átadás, a liberálisokkal nem lehet megtenni

– közölték.

A kereszténydemokrata CDU-sok is kijelentették, hogy el fogják utasítani az indítványt, és hasonlóra készül a szociáldemokrata SPD, illetve a Zöldek frakciója is.

Késdzsihádra panaszkodnak, követelve a remigrációt

Eközben nem várt turbulenciákat okoz Berlinben, hogy utolsó hivatali napján a Scholz-kabinet leköszönő szövetségi belügyminisztere, Nancy Faeser (SPD) bejelentette: az egész országban hivatalosan szélsőséges jobboldali szervezetnek nyilvánították az AfD-t.

A Berliner Zeitung kedden felidézte: a döntést a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) hozta meg egy 1100 oldalas, túlnyomórészt titkosszolgálati jelentés alapján, amellyel az Orbán Viktor szövetségese, Alice Weidel társelnökletével vezetett párt a korábbi „gyanús esetből” felminősült hivatalosan szélsőséges politikai szervezetté.

A titkos jelentés a sajtóhoz is kiszivárgott, amelyből a Spiegel például idézi, hogy 

„az AfD kormány elleni háborúval fenyegetőzik”, illetve a német utcákon zajló „késdzsihádról panaszkodik”,

és „milliók remigrációját követeli”.

Nancy Faeser leköszönő német belügyminiszter bejelenti, hogy Németországban szélsőséges jobboldali szervezetnek nyilvánítják az AfD-t
Nancy Faeser leköszönő német belügyminiszter bejelenti, hogy Németországban szélsőséges jobboldali szervezetnek nyilvánítják az AfD-t
Kép: Reuters, Maximilian Schwarz

A párt ugyan rögtön jogi úton megtámadta a hírszerző szolgálat munkáját, emiatt a hivatal a gyorsított eljárásban  „felfüggesztési ígéretet” adott ki az extremista besorolásra, ám a téma azóta is forró és számos kérdést felvet a németek körében, sőt, volt, aki kilépett az AfD-ből.

Nem tiltják be az AfD-t, de kínos lehet a közös munka

Megkérdeztük a kutatót, mit jelent és milyen politikai következményekkel jár a jobboldali párt átminősítése, különösen a németországi történelmi előzmények tükrében.

Politikai oldalról nem jelent semmit az új besorolás, tehát az ellenzéki frakció jogait a Bundestagban nem érinti, ettől még

változatlanul végezhetik a parlamenti képviselőséggel járó feladatokat, vállalásokat

– mondta Stefán Csaba, a Magyar Külügyi Intézet Németország-kutatója. 

Szavai szerint az alkotmányhivatal „ítélete” nem jelenti azt sem automatikusan, hogy be fogják tiltani az AfD-t, viszont két jelentősége mégis van a döntésnek.

Az egyik jogi: a jövőben könnyebben meg tudják figyelni a párt tevékenységeit vagy egyes csoportjait, tagjait, azt nem kell különösebben megindokolnia a hivatalnak.

A másik pedig szimbolikus. Mégpedig, hogy az a normalizációs törekvés, ami több mainstream politikustól is már elhangzott, – hogy az AfD-t egyszerű ellenzéki pártként kellene kezelni, – most hamvaiba hullhat. 

Ilyen hivatalos besorolás mellett ugyanis 

nemigen teheti meg senki a pártok közül, hogy azt a látszatot keltse, hogy köze van az AfD-hez

– fogalmazott Stefán Csaba.