Ha napkollektorokat szereltetünk a házunk tetejére vagy a föld hőjét hasznosítjuk háztartásunk alapvető energiaigényeinek kielégítésére, pénzt spórolunk - a befektetés azonban még a jelenlegi (Nemzeti Energiatakarékossági Program keretében igényelhető) 25 százalékos, maximum 1 millió forintos állami támogatás mellet is csak 10-15 év alatt térül meg. Spórolni azonban nemcsak a fosszilis energiahordozók kiváltásával lehet, hanem olyan technológia alkalmazásával is, amely egységnyi energiahordozóból több energiát állít elő. Ennek egyik lehetősége a hőszivattyúval ellátott gázkazán, amely a hagyományos berendezésekhez képest 25-30 százalékkal kevesebb gázt használ működése során. A rendszer - mint azt a neve is mutatja - egy hagyományos elven működő gázkazánból és egy abszorpciós hőszivattyúból áll. A hőszivattyú tulajdonképpen egy hőenergia-átalakító berendezés, amely egy adott külső közeg (föld, víz, levegő) hőmérsékletét - egy nyomás alatt lévő és nagyon alacsony fagyáspontú másik közeg segítségével - annak többszörösére emeli. Muzamel Ákos, a kazánt Magyarországon forgalmazó Élő-Energia Kft. ügyvezetője elmondta: egy rendszer hatásfokát legjobban úgy lehet meghatározni, ha tudjuk, hogy az abba juttatott egységnyi energiából mekkora rész hasznosul. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy egység gázból egy egység hőenergia keletkezik, akkor a rendszer hatásfoka 100 százalékos. Hozzátette, hogy amíg egy régi típusú gázkazán hatásfoka 85 százalék, egy modern berendezésé pedig 95, addig a hőcserélős kazán akár 130 százalékos hatásfok elérésére is képes. Az ügyvezető kifejtette: egy kazán 36 kilowatt energia előállítására képes, a cég ebből annyi berendezést szállít, amennyi fedezi az adott épület energiaigényét. Ennek előnye, hogy egy-egy kazánegység meghibásodása esetén a rendszer továbbra is működik, így megbízhatóbb, mint ha egy - igaz, nagy teljesítményű - készülék látná el az épületet fűtési és használati (a csapokba kerülő) meleg vízzel. Mivel a hőszivattyúnak külső közegre (leggyakrabban levegőre) van szüksége, a kazánokat az épület mellé vagy annak tetejére szerelik. Az égéstermék a készülékből közvetlenül a szabadba áramlik, így nincs szükség kéményre. A cég elsősorban társasházaknak, illetve középületekbe ajánlja a hőszivattyús gázkazánt, ugyanis a 36 kilowatt energia előállítására képes berendezés ára 2,5 millió forint, ami jóval meghaladja egy hagyományos kazán árát. Egy társasház esetében a teljes beruházás több tíz millió forintra rúghat, azonban a cég lehetőséget biztosít arra, hogy a vevők részletekben - a tüzelőanyag hatékonyabb felhasználásából eredő megtakarításból - fizessék a költségeket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha például egy társasház gázfogyasztása hagyományos kazánnal havi 1 millió forint, az új kazánnal pedig csak 750 ezer forint lenne a gázszámla, akkor a ház valószínűleg vállal egy körülbelül 900 ezer forintos havi kifizetést - a gázárak változásait figyelembe véve. Az új kazánt beszerelő cég költségei a kisebb gázszámla és az ennél magasabb havi fizetség különbségéből térülnek meg. (Hasonló konstrukcióban ablakcserét is vállalnak az országban cégek.) Az egyes szerződések időtartama 10-15 év lehet, amely idő alatt a cég vállalja a karbantartás, illetve az esetleges csere költségeit, a használónak viszont minden esetben vállalnia kell a részletek fizetését. A szerződés lejártával a gázkazán az épület tulajdonosáé marad. Így mindkét fél jól jár. A hőszivattyúval működő gázkazán egyfajta átmenetet jelent a környezetszennyező, de széles körben elérhető, fosszilis tüzelőanyagokkal működő berendezések és a környezetkímélő, de jelenleg még drága, megújuló energiaforrásokat hasznosító készülékek között.