Az otthonteremtési stratégia múlt héten nyilvánosságra hozott vitaanyagában középtávú célként szerepel az ESCO (Energy Efficiency Services Company)- finanszírozás támogatása. E megoldás lényege, hogy egy szakmai befektető cég az energetikai rendszereket a megtakarítási lehetőségek érdekében felméri, a szükséges kivitelezések finanszírozását követően pedig egy hosszú távú szerződés keretén belül − garanciákkal − üzemelteti azokat.

A konstrukciót a Dalkia Energia Zrt. jogelődjeként a Prometheus Zrt. vezette be a magyar piacon a kilencvenes években − mondta lapunknak Fernezelyi Ferenc, a Dalkia Energia Zrt. kereskedelmi igazgatója. A megoldás lényege, hogy egy felelős partner kezeli a rendszert és garanciát ad a megtakarításokra, amelyek minden szerződésénél a beruházást bőven fedező nagyságrendet jelentenek. Fernezelyi szerint az ügyfelek azonnali megtakarítása 5−25 százalék lehet, a finanszírozás költségeinek 7−10 éves kifutása után pedig az 50−70 százalékot is elérheti.

A kilencvenes években elsősorban az állami-önkormányzati szektort érintették az ESCO-konstrukciók, az ipari szektor jövőjének bizonytalansága ekkor még nem tette lehetővé a hosszú távú elköteleződést. A lakosságnál a távhőrendszerek korszerűsítése kapcsán jelent meg e forma, a vállalati szektor harmadik lépcsőfokként lépett be.

A modell ma is működőképes, azonban az elmúlt években − a magyar és európai források megnyílásával − háttérbe szorult a finanszírozási jelleg, a szerződésekben a megtakarításokra vonatkozó garanciák, a szakmai tartalom értékelődött fel − hangsúlyozta Fernezelyi. A hangsúlyok is eltolódtak, az önkormányzati-állami szféra iparral szembeni 70 százalékos részaránya 30 százalékra csökkent − ehhez hozzájárult a választások utáni közbeszerzési stop, illetve az ebből adódó bizonytalanság is.

Az önkormányzatok számára kiírt energetikai KEOP-pályázat megmozgatta az ESCO-piacot, a kétmilliárd forintos keret azonban kevésnek bizonyult, öt hét alatt ki is merült − mondta lapunknak Reicher Péter, az Elmib Innovatív Zrt. igazgatóságának elnöke. Ennek eredményeként több félkész terv és audit maradt jelenleg is a piacon, amelyek miatt egy hasonló nagyságú pályázat ismét gyorsan lezárulna. A saját beruházási forrásból megvalósuló ESCO-fejlesztések egyik slágertémája a led technológiás közvilágítás, erre ugyanis központi források nem állnak rendelkezésre. Az Elmib több mint 350 önkormányzatnak juttatott el ajánlatot, ennyi helyhatóságnál reális megtérülési időt jelentene a technológia.

Az állami finanszírozás jelentősen gyorsíthatná az ESCO-konstrukciók sikerét, elsősorban a megújuló energián alapuló megoldások szempontjából − hangsúlyozta Reicher. A napelemek vagy biomassza-alapú kazánok telepítése jelentősen hosszabb megtérülési időt jelent, a piacon jelenleg nem áll rendelkezésre az ehhez szükséges szabad tőke vagy hitel. Lapértesülések szerint a kormány a közintézményi épületek energiatakarékossági beruházásaira egy állami ESCO-céget hoznia létre.

Fernezelyi szerint a közszférában újra előtérbe kerülhetnek a szakértő cégekkel kötött ESCO-szerződések, mivel az önkormányzatok bár több megújulóenergia-, illetve energiatakarékossági projektet valósítottak meg − amelyekhez támogatásokon keresztül forrásokhoz is jutottak −, a hatékony üzemeltetés a legtöbb esetben nem megoldott. A támogató által megkövetelt megtakarítási számokat azonban hozni kell − ennek hiányában akár bajba is kerülhetnek a helyhatóságok, a szükséges kompetenciák kiépítése azonban túlzottan költséges lenne a helyhatóságok számára.