A Nyugdíjguru, Farkas András szerint a magyar nyugdíjrendszer egyik alapvető problémája, hogy a 65 éves korban várható további átlagos élettartam jelentősen elmarad az uniós átlagtól. Ennek következtében

a magyar férfiak átlagosan mindössze 14,6 évig, a nők 18,6 évig élvezhetik nyugdíjas éveiket, miközben az Európai Unióban (EU) a férfiak 19 évre, a nők 21 évre számíthatnak.

Kapcsolódó

Ráadásul a 65 éves korban egészségben várható további élettartam mindkét nemnél kevesebb, mint öt év, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjas évek nagy részét korlátozott egészségi állapot mellett töltik az érintettek.

A nyugdíjszakértő szerint Magyarországon az elmúlt évtizedben gyorsabban nőtt a nyugdíjkorhatár, mint a korhatár betöltésekor várható további élettartam, így

belátható időn belül eleve nincs szükség további emelésre, sőt, akár egy évvel csökkenteni is lehetne a korhatárt.

Miután Magyarországon a 2010 óta tartó emelési ciklusban a 62 éves korhatár 3 évvel 65 évre emelkedett az 1956. december 31. után született minden évjárat esetében, amely jelenleg is magasabb, mint 11 EU-tagállamban, semmilyen közvetlen szükség nem indokolja a rövid időn belüli korhatáremelést.

Farkas András hírlevelében kitér arra is, hogy az EU számos tagállamában rugalmas rendszereket vezetnek be, amelyek a 60-65 éves korban várható további átlagos élettartamhoz igazítják a nyugdíjkorhatárt. Így például Hollandiában a nyugdíjkorhatár 2024-ben 67 évre nőtt, de 2025-től teljes mértékben a nyugdíjazás időpontjában várható további átlagos élettartam függvénye lett; Svédországban rugalmas nyugdíjba vonulási korspektrum érvényesül, jelenleg 63-69 év között lehet igényelni nyugdíjat, de minél korábbi életkorban igényli valaki, annál kisebb lesz a nyugdíja a várható további élettarttamtól függő életjáradék-osztók alkalmazása miatt.