Az amerikai pénzügyminiszter a davosi Világgazdasági Fórumon arra figyelmeztetett, hogy Japán jelenlegi gazdasági és piaci helyzete komoly kockázatot jelenthet a globális, így az amerikai pénzügyi stabilitásra is, még ha szerinte a helyzet egyelőre kezelhető. 

Scott Bessent aggodalma azért is figyelemre méltó, mert nem kívülről szemléli Japánt. 2013-ban, a Soros Fund Management befektetési igazgatójaként három hónap alatt 1,2 milliárd dollárt keresett a japán jen elleni spekuláción.

Megszólalása így azt tükrözi, hogy Japán belső gazdaságpolitikai problémái egyre inkább beépülnek a globális pénzügyi rendszerbe – és ezzel együtt az amerikai kockázati térképbe is.

Kormány kontra jegybank: nem technikai vita, hanem politikai konfliktus

A japán kormány gazdaságélénkítési stratégiájának egyik alappillére a gyenge jen. Az olcsóbb deviza támogatja az exportot, javítja az ipar árversenyét, és rövid távon növekedést ígér.

A Bank of Japan (BoJ) viszont ennek az árát látja: az import drágulását, az infláció gyorsulását és az államadósság finanszírozásának növekvő terheit.

„A jegybank szerint ráadásul a gyenge jen hatása a versenyképességre erősen korlátozott, mivel a japán export jelentős része importált alapanyagokra és alkatrészekre épül. A deviza leértékelődése így nem tiszta nyereség, hanem költségoldali kockázat is” 

– fogalmazott az Economxnak Eszterhai Viktor, az NKE John Lukacs Intézet tudományos munkatársa, aki úgy látja, hogy ez a nyílt kormány–jegybank szembenállás a piacok számára a legrosszabb forgatókönyv: bizonytalanságot jelent. A befektetők nem tudják, ki irányítja valójában a gazdaságpolitikát, és merre van az „előre”. Az eredmény növekvő volatilitás, hirtelen árfolyam- és hozammozgások.

Hozamok emelkedése: a töréspont

A szakértő aláhúzta, hogy a két gazdasági irány közötti feszültség látványosan csapódik le a japán állampapírpiacon is. A napokban a 40 éves japán államkötvény hozama a 2007-es bevezetése óta először emelkedett 4 százalék fölé, miközben a 10 éves hozamok 1999 óta nem látott szintre kapaszkodtak. Egy olyan piacon, ahol évtizedeken át a nulla közeli vagy negatív hozam volt a norma.

Takaicsi Szanae japán miniszterelnök, a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) vezetője egy kampányrendezvényen Tokióban 2026.január 27-én.
Takaicsi Szanae japán miniszterelnök, a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) vezetője egy kampányrendezvényen Tokióban 2026.január 27-én. Kép: Reuters, Kim Kyung-Hoon

Az eladási hullámot tovább erősítette, hogy Takaicsi Szanae miniszterelnök

  • február 8-ra előrehozott választásokat hirdetett,
  • és megerősítette azt a tervét is, hogy két évre felfüggeszti Japán 8 százalékos élelmiszer-forgalmi adóját.

A piacok számára ez egyet jelentett azzal, hogy a fiskális fegyelem háttérbe szorulhat egy olyan országban, ahol az államadósság már így is a GDP 258 százalékát teszi ki.

Összeállnak a kormánypárt ellen, új pártot hív életre két ellenzéki tömörülés

A japán kormányban a politikai döntéshozatal egyre hangsúlyosabban a jobboldalra hajlott, ezért a centrizmust erősítené a két formáció a pártalapítással.

A hozamgörbe elmozdulása azonban nem marad japán belügy. A globális kötvénypiacok összekapcsoltsága miatt a japán volatilitás könnyen átterjedhet más piacokra is.

Miért különösen érzékeny erre Washington?

Bessent többször is hangsúlyozta, hogy a jen „egyoldalú gyengülése” nem kívánatos, a deviza volatilitását pedig kezelni kell. Ennek érdekében a japán jegybank monetáris szigorítását, vagy legalább következetesebb, kiszámíthatóbb kommunikációját sürgeti – szemben a japán kormány rövid távú politikai érdekeivel.

Az amerikai pénzügyminiszter aggodalma több forrásból táplálkozik:

  1. Kötvénypiaci fertőzésveszély: a japán hozamok emelkedése gyorsan átszivároghat más piacokra. Az amerikai államkötvények hozamainak megugrása közvetlenül növeli az Egyesült Államok finanszírozási költségeit – egy olyan időszakban, amikor Washington maga is rekordméretű adósságot görget.
  2. Devizapiaci instabilitás: a jen gyengülése és az árfolyam-ingadozás felerősíti a kockázatokat, különösen a kamatkülönbözetre építő befektetési stratégiák (carry trade) esetében. Egy hirtelen fordulat ezek gyors leépítését indíthatja el.
  3. Monetáris politika hitelessége: a japán kormány és a jegybank nyílt vitája aláássa a kiszámíthatóságot. Ez nemcsak Japánt érinti, hanem a globális befektetői hangulatot és tőkefolyamatokat is.
  4. Devizapolitikai ellentmondások: a gyengülő jen nehezen összeegyeztethető az amerikai kormány saját, dollárgyengítő lépéseivel, ami tovább torzítja a globális devizapiaci egyensúlyt.
Japán pártvezetők panelbeszélgetése a Japán Nemzeti Sajtóklubban (JNPC) Tokióban, Japánban , 2026. január 26-án.
Japán pártvezetők panelbeszélgetése a Japán Nemzeti Sajtóklubban (JNPC) Tokióban, Japánban , 2026. január 26-án. Kép: Reuters / Pool, David Mareuil

Az NKE munkatársa szerint ez a háttér óhatatlanul árnyalja az amerikai pénzügyminiszter mostani megszólalásait: egyszerre szólhatnak a pénzügyi stabilitás iránti aggodalomról és egy tapasztalt piaci szereplő ösztönös kockázatérzékeléséről.

Róka fogta csuka

A helyzet iróniája, hogy az Egyesült Államok maga is hozzájárul a japán kormány és jegybank közötti feszültségekhez. Az amerikai vámok, a kötelező befektetési csomagok és az importált piaci bizonytalanságok rontják Japán növekedési kilátásait. Ebben a környezetben Takaicsi Szanae miniszterelnök gazdaságélénkítő törekvései politikailag érthetők – értékelte a helyzetet Eszterhai Viktor, aki szerint mindez nem oldja fel a bemutatott „róka fogta csuka” helyzetet.

A japán kormány élénkítene, a jegybank fékezne, a piac pedig egyre idegesebb.

Az Egyesült Államok pedig úgy tűnik, egyelőre nem megoldást kínál, hanem abban bízik, hogy Japán képes lesz egyedül kezelni a kockázatokat.

Donald Trump megbünteti Dél-Koreát, a módszer a szokásos: emeli a vámokat

Donald Trump amerikai elnök 25 százalékra megemeli a dél-koreai importvámokat, azzal az indokkal, hogy az ország parlamentje eddig nem ratifikálta a tavaly októberi kereskedelmi egyezményt. Az intézkedés főként az autó- és elektronikai exportot érinti.

Kapcsolódó