A napokban újabb bejelentéssel kedveskedett a kormányzat a nyugdíjasoknak, ezzel újabb 112 milliárddal forinttal növelve a költségvetés nyugdíjjal kapcsolatos kiadását. Az év elején 6554,6 milliárd forinttal tervezték a nyugdíjbiztosítási alapot, azonban ez összeg egészen biztosan nem fogja lefedni a teljes kormányzati igényt. 

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón azt közölte, hogy átlagosan 51 155 forint nyugdíjkiegészítés jár a nyugdíjasoknak a nyugdíjas infláció mértéke alapján: a 4,8 százalékos nyugdíjas infláció miatt 1,6 százalékos kiegészítő emelésről döntött a kormányzat.

A 11 hónapra járó kiegészítést és a 13. havi nyugdíjat novemberben, a 12. havi részt decemberben folyósítják.

Emellett már egy milliónál is több magyar nyugdíjas kapta meg a 30 ezer forintos élelmiszer-utalványát is, ez a támogatás is összesen közel 2,4 millió embert érint majd, ami így 72 milliárd forint plusz kiadást jelent. 

Az államháztartási adatokból kiderül, hogy 2019 és 2025 között több mint 3 ezer milliárd forinttal bővítették ki a nyugdíjbiztosítási alapot:

3509,8 milliárdról 6554,6 milliárd forintra.

Ez több 86,7 százalékpontos növekedés, miközben ugyanez az arány a költségvetés bevételi oldalán 76,6 százalékpontos. 

Azt is láthatjuk, hogy

amíg a bevétel stagnál, vagy például 2023-ról 2024-re még csökkent is, a nyugdíjakra szánt összeg folyamatosan emelkedik. 

Megnéztük a népességi adatokat is, hogyan lehet egyáltalán kitermelni ezeket a súlyos ezermilliárdokat. 

Nyilván, a népességfogyás nem varrható kifejezetten az Orbán-kormányok nyakába, hiszen a nyugati, fogyasztói társadalmakra (a migráció hatását figyelmen kívül hagyva) egyaránt igaz, hogy elöregednek, és csökken a gyermekek száma. Hazánkban ez 2010 óta úgy néz ki, hogy csökkent a 0-14 év (14,7-ről 14,3 százalékra), valamint a 15-64 évesek (68,6-ról 64,8-ra) aránya, viszont a 65 évnél idősebbekké szignifikánsan növekedett: 16,6 százalékról 20,9 százalékra. Tehát hazánkban minden ötödik ember minimum 65 éves. 

A  Központi Statisztikai Hivatal (KSH) arról is vezet kimutatást, hogyan alakul az idős népesség eltartottsági rátája, illetve az öregedési index. Az idős népesség eltartottsági rátája azt mutatja meg, hogy mekkora az idős népesség (65 éves és annál idősebb) a 15–64 éves népesség százalékában. Az öregedési index pedig az idős népesség (65 éves és annál idősebb) illetve a gyermeknépesség (0–14 éves) egymáshoz viszonyított mértékét mutatja meg. 

Mindkét mutató folyamatosan növekszik/romlik, ugyanakkor az öregedési index eléggé borús jövőbeni tendenciákat vetít előre. A KSH szerint 2005-ben fordult elő utoljára, hogy 0-14 évesek többen voltak, mint a minimum 65 évesek, 99,9-en állt akkor a mutató, idén viszont a ráta 145,5.

Azaz, majdnem másfélszer annyi az öreg, mint a gyermek.

Egyébként 2010-ben 112,6-on állt az öregedési index. 

Hogy mennyire nehéz a nyugdíj-kérdéssel a jelenlegi társadalmi helyzetben foglalkozni, azt jól jellemzi, hogy a Tisza Párt is még tovább bővítené a nyugdíjasok körét, még nagyobb terhet helyezve az államháztartásra. A Jobbik korábbi kampányígéretét lemásolva legutóbb azt közölte Magyar Péter pártja, hogy a céljuk egy olyan nyugdíjstratégia megalkotása, amelyben a férfiakat is megilleti a 40 éves jogosultsági idő leteltével, hogy nyugdíjba vonuljanak.

Kapcsolódó