A Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) friss elemzése szerint a magyar politikai paletta évtizedek óta nem látott átrendeződésen ment keresztül. Magyar Péter és a Tisza Párt a legtöbb független mérésben már nemcsak vezet, hanem gyakran két számjegyű előnyt mutat a Fidesszel szemben.

Az Onet hírportálon megjelent elemzés szerint ez az első alkalom, amikor a hatalmi tábor nem számolhat az ellenzék töredezettségével: a Tisza gyakorlatilag „kiszívta a levegőt” a régi pártok körül, és egyetlen,  kihívóvá vált.

Kapcsolódó

Az elemzés ugyanakkor óva int a kormánypárt korai leírásától. A lengyel szakértők szerint a Fidesz kezében még mindig komoly ütőkártyák vannak:

  • A választási körzetek határai, az egyéni mandátumok súlya és a határon túli szavazatok továbbra is a kormánynak kedveznek.
  • A kormányközeli média dominanciája és a szinte korlátlan pénzügyi erőforrások lehetővé teszik a lojális szavazók végletekig tartó mozgósítását.
  • A Fidesz sikeresen épít az „újtól és ismeretlentől” való tartásra, stabil pontként tüntetve fel magát a bizonytalanságban.

Az elemzés ugyanakkor rámutat, hogy a Fidesz legfőbb legitimitációs oszlopa – a stabilitás és a jólét ígérete – megroppanni látszik.

Az elmúlt évek magas inflációja, a háztartások jövedelmére nehezedő nyomás és az államháztartás romló állapota meggyengítette a Fidesz egyik legfontosabb legitimációs pillérét

 – a párt imázsát, mint a stabil növekedést és a szociális biztonságot garantáló pártot.

 Ugyanakkor a kormányzat társadalmi transzferekkel, védőintézkedésekkel és egy erős szuverenitási narratívával próbálja fenntartani a támogatottságát, amely Brüsszelt és az ukrajnai háborút állítja be a problémák fő forrásaként.

Az elmúlt évek drágulása és a háztartások jövedelmére nehezedő nyomás ugyanakkor erodálta a kormányba vetett bizalmat. Utóbbi mozgástere beszűkült, így a korábban megszokott választási pénzeső idén elmaradhat, vagy nem lesz elég hatékony. A Tisza Párt pedig pont ott támad, ahol a Fidesz a legsebezhetőbb: a befagyasztott EU-s forrásoknál.

Az elemzés szerint a választást nem csak az érzelmek, hanem a „kemény gazdasági tények” fogják eldönteni.