Noha a Pénzügyminisztérium képviselői jelentős módosításokról beszéltek, a PricewaterhouseCoopers (PwC) szakértői szerint a nagy célok felé jövőre egyelőre csak kis lépéseket tesz a kabinet – vonható meg az adótanácsadó cég konferenciáján elhangzottak mérlege. Horváthné Szabó Beáta, a PwC adószakértője szerint a cégek jellemzően a természetbeni juttatások, a munkáltatói adatszolgáltatás, valamint a tb-járulékok terén tapasztalható változásokat sérelmezik. A legnagyobb problémát ezek közül is a második jelenti, bár az évesről havira változó munkáltatói adatszolgáltatási kötelezettség informatikai hátterét a nagyobb cégek még meg tudják teremteni az év végéig. de sokan kételkednek abban, hogy az adóhatóság képes lesz-e az információ fogadására, illetve feldolgozására. Előfordulhat, hogy a kisebb vállalkozásoknak átmeneti haladékot ad majd az APEH. Emellett a hibánként kiróható 200 ezer forintos bírságot is rendkívül magasnak találják az adózók, a bérszámfejtés során ugyanis könnyen előfordulhatnak a normál ügymenet során is hiányosságok. A cégek így kíváncsian várják, milyen lesz az adóhatóság hozzáállása. Karácsony Imréné helyettes államtitkár előadásából kiderült, a végszavazásra kerülő javaslatban a természetbeni juttatások 400 ezer forintos adómentes keretébe bekerült az önkéntes kölcsönös önsegélyező és egészségpénztári hozzájárulás, az iskolai rendszerű továbbképzés (a nyelvtanfolyam, valamint a szakképzés nem), az üdültetés, az iskolakezdési támogatás, a köztisztviselőknek járó ruhapénz és bankszámlaköltség-térítés, az otthoni internethasználat, a helyi utazási bérlet (aminek viszont 100 százaléka elszámolható), valamint a színházjegy. Nem tartozik ide az étkezési hozzájárulás, ami a hideg ételek esetében 4500, a meleg ételeknél pedig 9000 forintig adható adómentesen. A részvényopciós programok kapcsán keletkező magánjövedelmek járulékterhének növelésétől viszont végül elállt a kormány, legalábbis egy átmeneti időszak erejéig. A szeptember 1-jén hatályba lépett rendelkezéssel ellentétben a 2008. augusztus 31-ig érvényesített opciók esetében marad az augusztus 31-ig érvényben volt adó- és járulékteher, vagyis nem rakódik rá pluszban a 29 százalékos járulék. Az átmeneti rendelkezés visszamenőleges hatályú, a szeptember eleje óta lehívott opciókra is vonatkozik majd. Zara László adószakértő a tőkejövedelmekre kivetendő 4 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) értelmetlennek tartja, szerinte a kisebb vállalkozásokat sújtó elvonás arra ösztönzi majd a gazdálkodó szervezeteket, hogy osztalék helyett más módon vegyék ki pénzüket. A lapunknak nyilatkozó szakértő azért sem érti a döntést, mert nem olyan régen szüntették meg a 35 százalékos osztalékfizetéshez kapcsolt 11 százalékos ehót. Nem lesz sok bevétele a költségvetésnek a természetbeni juttatások korlátozásából – vélekedett –, mint ahogy az ingatlanbérletből származó, 1 millió forintot meghaladó díj után fizetendőt 4 százalékos eho sem hoz majd sokat a konyhára, itt is megtalálják a módját az adózók, hogyan kerüljék el a befizetést. A 5 millió forint árbevételig alkalmazható 10 százalékos társasági adókulcs elvileg jó javaslat, kérdés azonban, hogy termelnek-e annyi nyereséget a kisvállalkozások, hogy a bérekre szabott feltételeket (legalább a minimálbér másfélszeresét kell fizetni az alkalmazottaknak) teljesíteni tudják. Az adócsomag végszavazását november 7-én tartják, addig már csak koherenciazavar címén lehet változtatni a javaslaton.