Befektetni az egyik legjobb módja annak, hogy a pénzünk „értünk dolgozzon” – de a kezdeti hibák drágák lehetnek. Cikkünkben az öt legáltalánosabb, leggyakoribb kezdő befektetők által elkövetett hibát gyűjtöttük össze, így ha még esett ezek áldozatául, még elkerülheti a nagy bakikat. 

1. Túl gyorsan, túl sokat kockáztatnak

Amikor az ember először látja, hogy mások a tőzsdén, a kriptóban vagy más befektetésekben komoly pénzeket keresnek, könnyen elkapja a hév. A gyors meggazdagodás illúziója erősebb tud lenni a józan észnél. 

Kapcsolódó

Nézzük meg például a bitcoin árfolyamát – részben cikkünk alapötletét is ez adta: a bitcoin árfolyama ugyanis mindössze 75 ezer dollár volt három (!) hete, míg a hosszú hétvége előtt már 95 ezer dollár felett állt, ami 21 nap alatt több mint 25 százalékos hozamot jelent. Azaz, 

aki három hete bitcoinba fektette a pénzét, nagyon rövid idő alatt több mint a negyedével növelhette vagyonát.

És pont emiatt veszélyes is a kriptopiac: maradva a BTC-nél, a februárt még 100 ezer dolláron kezdte a legnépszerűbb kriptoeszköz, azonban a hónap végére már a 80 ezret súrolta. 

Gyakori hiba tehát, hogy a kezdő befektetők túl nagy összeggel szállnak be azonnal, ráadásul nem egyszer olyan eszközökbe, amelyeket valójában nem is értenek igazán.

A jó stratégia ehelyett az, hogy először kisebb összeggel, „tanulópénzzel” indulunk, és fokozatosan bővítjük a portfóliónkat, ahogy nő a tudásunk és a tapasztalatunk. Mindig tartsuk észben a diverzifikáció elvét is: érdemes többféle eszközbe (részvény, kötvény, ingatlan, különböző befektetési alapok) fektetni, hogy egyetlen piaci esemény se tehesse tönkre az egész portfóliót.

2. Nincs befektetési cél vagy stratégia

„Csak pénzt akarok keresni” – ez nem stratégia, hanem vágy. A befektetésnél az egyik legfontosabb lépés a pontos célkitűzés: például lakásvásárlás öt éven belül, nyugdíjkiegészítés harminc év múlva, vagy egyszerűen a megtakarítások infláció elleni védelme. A lényeg, hogy 

legyen célja a befektetéseinknek!

A cél időtávja, kockázati szintje és várható hozama határozza meg, hogy milyen típusú eszközökbe érdemes fektetni. Például, ha öt év múlva szükség lesz a pénzre, kockázatos növekedési részvények helyett stabilabb, kevésbé ingadozó befektetéseket érdemes választani. Ezzel szemben, ha 20-30 évünk van, akkor bátrabban vállalhatunk magasabb kockázatot is, mert több idő lesz a piaci visszaeséseket kiheverni.

3. Érzelmi döntések

A tőzsdén és a befektetések világában az érzelmek – félelem és kapzsiság – az egyik legnagyobb ellenség.

Amikor az árfolyamok zuhannak, az emberek ösztönösen menekülni akarnak: eladnak a vélt mélyponton, realizálva a veszteséget. Ezzel szemben, amikor minden szárnyal, sokan pánikszerűen vásárolnak magas árakon, félve attól, hogy kimaradnak (ez a FOMO-jelenség – fear of missing out).

Az igazán sikeres befektetők azonban képesek kontrollálni az érzelmeiket. Ők tudják, hogy a piaci visszaesések természetesek, és gyakran éppen ezek teremtik meg a legjobb vásárlási lehetőségeket.

Egy jó stratégia lehet például, hogy előre meghatározott szabályok alapján fektetünk be: például fix időközönként vásárolunk, függetlenül attól, hogy éppen emelkedik vagy esik a piac (ez a módszer a „dollar-cost averaging”), így csökkentve az érzelmi hullámzások hatását.

4. Alulbecsülik a költségeket

Amikor valaki először vág bele a befektetésekbe, hajlamos csak a bruttó hozamokra figyelni – például egy alap hozamára vagy a részvényárfolyamok növekedésére.

A háttérben azonban számos költség csökkentheti a valódi nyereséget:

  • tranzakciós díjak;
  • alapkezelési költségek;
  • számlavezetési díjak;
  • adók (például árfolyamnyereség-adó).

Ezek a „láthatatlan” terhek hosszú távon jelentős hatással lehetnek a befektetésünk hozamára. Például egy 1,5 százalékos éves kezelési díj elsőre nem tűnik soknak, de ha évtizedeken keresztül vonják a hozamunkból, akár milliós kiesést is jelenthet.

5. Nem tanulnak folyamatosan

A pénzügyi piacok nem statikusak: folyamatosan változnak, fejlődnek, új trendek (mint például a mesterséges intelligencia, ESG-befektetések, zöld energiák) jelennek meg. Aki úgy gondolja, hogy pár könyv elolvasása után „kész van”, idővel lemarad.

A hosszú távú sikeres befektetés titka a folyamatos önképzés: követni kell a piacokat; hiteles pénzügyi blogokat, könyveket érdemes olvasni; podcastokat, webináriumokat hallgatni; és tán a legfontosabb, tanuljunk a saját hibáinkból és tapasztalatainkból is.

A tudás önmagában nem garantálja a sikert, de jelentősen növeli az esélyét annak, hogy a megfelelő döntéseket hozzuk meg akkor is, amikor a helyzet bonyolult, vagy a piac hektikus.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!