Valószínűleg a nap híre lett volna az OTP Bank reggeli bejelentése az új sajátrészvény visszavásárlási programról, ha nincs a közgyűlés és az újabb rendkívüli hír, ezúttal már személyesen Csányi Sándortól, akinek vezetésével az igazgatóság péntek reggel az elnöki és a vezérigazgatói poszt szétválasztásáról döntött.

Csányi Sándor tehát 33 év után, május 1-től már „csak” elnöke az OTP-nek, az operatív irányító fia, Csányi Péter lesz, vezérigazgatóként. Mint azt a mai sajtótájékoztatón az elnök elmondta, a lehető legjobb jelöltet választották, a döntésben pedig nem játszott szerepet a családi kötelék, és nem, dinasztiát sem épít senki az OTP-ben – fogalmazott Csányi Sándor, aki annyit még elárult, hogy eredetileg csak 3 év múlva, a 75. életévében tervezte meglépni ezt a nagy horderejű átszervezést a hitelintézet csúcsvezetésében. 

Kapcsolódó

De vissza a részvény-visszavásárlásokhoz. A bank péntek reggel közölte, megkapta a Magyar Nemzeti Bank engedélyét, így ez év végéig 150 milliárd forintnak megfelelő összegben saját részvényeket vehet.

A negyedik program indul, szépen gyűlnek a részvények

Azt érdemes tudni, hogy ez már a negyedik ilyen program az OTP-nél, viszont a keretösszeg jelentős ugrás az eddigiekhez képest. Nagyon nem kevés pénzről van szó, ennyiből a mai napon 7252 milliárd forintot érő teljes részvényállomány kicsivel több mint 2 százaléka vásárolható meg. Egyébként az OTP papírok a pénteki kereskedésben épp ekkora pluszt mutatnak, nem véletlenül. 

Az előző etap elég furcsán alakult, sok elemző nem is igazán tudta értelmezni, miért így hajtotta végre az OTP. Az történt, hogy meghirdettek egy 60 milliárdos keretű részvényvásárlást január végén, amit bőven lett volna idő elnyújtani, hiszen az engedély október végéig szólt, de ehelyett a bank a Budapesti Értéktőzsdén egy összegben (egy hatalmas üzletkötéssel) 50 milliárdért vett részvényeket, majd a maradék 10 milliárdot is teljesítve elég hamar, februárban le is zárták az egészet. Előtte két programban 60-60 milliárdért már vásárolt OTP-papírokat a bank, mindkét sorozat 2024-ben zajlott le. 

A korábbi vásárlások a jelenleginél alacsonyabb árfolyamon történtek, szóval jó lóra tett az OTP azzal, hogy saját lóra tett, mert ezeken a részvényeken már biztosan van nyereség, a januári óriáskötés például 25 ezer forintos árfolyamon történt.

A korábbi 3 program után az OTP az általa kibocsátott részvények 3,47 százalékával rendelkezett, vagyis a mérlegben szerepelt 9 709 975 darab papír a teljes kibocsátott 280 millióból. Azt persze nem tudni, hogy az újabb 150 milliárdos keretet milyen átlagáron teljesíti a bank, de a mai árfolyamon ebből több mint 5,6 millió darab részvény megvehető, vagyis jó eséllyel a program lezárta után 5 százalék fölé nő majd a sajátrészvény állomány az OTP-nél. 

Az osztalék is ezért lesz magasabb

A rendszeres vásárlás a több részvényesnek is jó hír. Sőt, már ma is látszott az előnye, amikor az osztalékról szavaztak a közgyűlésen. A bank tulajdonában lévő részvényekre ugyanis nem jár osztalék, az erre a csomagra jutó mennyiséget szétosztják a többi tulajdonos között. Ma a közgyűlésen határoztak 270 milliárd forint osztalék kifizetéséről, amit jelen állás szerint nem 280 millió darab részvény közt kell szétosztani, hanem 9,7 millióval kevesebbel.

Így, ha az osztalékfizetésig (illetve a megfelelési napig) esetleg nem változna az OTP sajátrészvény állománya, tehát maradna 3,47 százalék, akkor egy részvényre nem az eredetileg tervezett 964 forint osztalék jutna, hanem 999 forint. 

De mire jó még ha egy tőzsdei cég saját részvényt vesz?

A menedzsment dönthet úgy, hogy piaci eladási hullám esetén aktivizálja magát, vásárol és megtámasztja az árfolyamot. Ezt általában nem jófejségből teszi, hanem racionális okokból: minden cégről a menedzsment rendelkezik a legtöbb információval, így ők tudják megítélni, hogy a jövőbeli kilátásokhoz képest egy részvény olcsó vagy nem. Márpedig az OTP papírok a megtermelt nyereséghez képest messze nem drágák, a bank tavaly 1076 milliárd forint profitot termelt, aminek a hétszerese elég lenne az összes részvény felvásárlásához a mostani árfolyamon. Ez a 7-es P/E mutató nagyon alacsony, az OTP-re inkább a 10-es jellemző az elmúlt évek átlagában.

Emellett a bank dönthet úgy is, hogy a következő akvizíciójakor nem készpénzben fizet, hanem részvényeket ad és ezt a saját részvényállományból teljesíti. 

De mivel az OTP valósággal fürdik a szabadon elkölthető pénzben, és amíg nem talál jó befektetési célpontot, egyszerűen tovább vásárolhatja a saját részvényeit a tőzsdén, mint a jelen pillanatban elérhető legjobb befektetést. 

Érdemes szem előtt tartani, hogy az OTP-részvények árfolyama az 1995-ös tőzsdei bevezetés óta a 220-szorosára nőtt, az akkor kedvezményes áron vásárló magánbefektetőknek pedig már a 246-szorosukat érik a részvényeik, ha máig megtartották, és mindezek a számok osztalék nélkül értendők. Szóval a menedzsment is gondolhatja úgy, hogy az általuk vezetett bank a legjobb befektetés, ami most a piacon kínálkozik. 

A részvény visszavásárlás egyfajta részvényesi juttatásként is értelmezhető, az osztalék alternatívája, kiegészítője – főleg akkor, ha a megszerzett részvényeket ki is vonják, igaz erről az OTP-nél egyelőre nincsen szó. A BÉT-en jegyzett kibocsátók közül többen is élnek a sajátrészvény vásárlások lehetőségével, például az Opus Global, vagy az ezt évek óta aukció formájában lebonyolító Magyar Telekom. 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!