A befektetőknek elvben lehetőségük van árfolyamcsökkenésre játszani, Magyarországon azonban a shortstratégia alkalmazása komoly korlátokba ütközik, ráadásul jelentős költségek is terhelik. A Napi körképe arra vállalkozott, hogy felmérje a kisbefektetők számára nyitva álló lehetőségeket.

A BÉT honlapján olvasható befektetői tájékoztató mindössze zárójelben jegyzi meg: "a rövidre eladás, vagyis kölcsön vett papír értékesítése azzal a céllal, hogy majd olcsóbban visszavegyük, Magyarországon igen nehézkes a részvénypiacon". Márpedig csökkenő árfolyamok mellett nyerni csak akkor tudunk, ha először drágán adunk el, majd olcsón veszünk - erre a stratégiára épülnek a különféle shortügyletek, napon belül és napon túl egyaránt.

A napon belüli shortolás itthon is széles körben elterjedt, a brókercégek által gyakran felkínált stratégia, napon túl azonban - többek között a törvényi szabályozatlanság, illetve az árjegyzők hiánya miatt - nem alkalmazható az a külföldön bevett módszer, amelynek alapja egy egyszerű szerződés kölcsönadó (általában egy erre szakosodott befektetési bank) és kölcsönvevő között, díja pedig mindössze a kölcsönadási szerződésben meghatározott díj. Elvben a short megoldható egy részvény határidős eladásával is, ám mivel idehaza a határidős piac - leszámítva a BUX-piacot - rendkívül illikvid, a gyakorlatban nehezen kivitelezhető.

Ehhez nálunk a befektetőnek szüksége van brókercége közbenjárására, s természetesen állnia kell az ezzel kapcsolatos költségeket is. Ha úgy döntünk, hogy hosszabb távon shortolni akarunk egy részvényt, brókercégünk kapcsolatba lép egy intézményi befektetővel, s egyéni megállapodás alapján kölcsönszerződést köt az adott részvényre. (Egyes tőzsdei szolgáltatók intézményi befektető bevonása nélkül, saját részvényállományukból is képesek kölcsönözni.) Amennyiben a kívánt mennyiségű papírt az intézmény nélkülözni tudja, adott határidőre kölcsönadja azt a brókercégnek, amely értékesíti azt az azonnali (prompt) piacon - és intézménytől függően az ügylet jutalékát felszámolja a befektetőnek.

Az eladásból befolyt összeget a brókercég szabadon befekteti, általában rövid lejáratú állampapírba vagy más, biztos hozamot garantáló, kockázatmentes eszközbe. Az ebből származó haszonból fedezik a kölcsönvétel költségeit, amelyek általában alacsonyabbak az adott időszakra szóló állampapírhozamoknál, így a brókercégnek ebből is haszna keletkezik.

Ezzel párhuzamosan a brókercég a határidős piacon megállapodást köt a befektetővel a korábban megállapodott határidőre a termék visszavételéről, általában a prompt piaci áron, az átkötési díjat természetesen a befektető számlájára terhelve. Ezt követően a befektető számára nincs más hátra, mint árgus szemekkel lesni az azonnali piaci árfolyamok alakulását, s reménykedni abban, hogy a határidő lejárta előtt a megállapodott ár alá csökken a jegyzés, így nyereséggel tudja lezárni az ügyletet. (A sok kötésnek és a tranzakció során felszámított különböző díjaknak és viszonylag magas kamatoknak köszönhetően a brókercégek viszont biztosan szépen kaszálnak az ügyleten - miközben a technika biztosítja számukra a szinte teljes kockázatmentességet).

Így szól az elv, ám a gyakorlat ennél sokkal kacifántosabb helyzeteket produkál; Németh István a Cashline Értékpapír Zrt.-nél kérdésünkre elmondta, hogy egy túlvett piacon még a négy blue chip határidős kereskedelme sem mindig megoldható, ilyenkor egyedül a teljes piac shortolására van lehetőség. Az Erste Befektetési Zrt. üzletkötője, Varjú Péter ennél is sarkosabban fogalmazott: az árfolyamesésre játszók számára jelenleg egyedül a decemberi határidős BUX-short kínál jó megoldást, hiszen a határidős piac ezt leszámítva illikvid, ellenoldali pozíció másutt nem alakul ki.

Jóllehet, mint megtudtuk, az Erste intézményi "kölcsönadóként" maga is hozzájárul a shortolás eme - korlátozott - gyakorlatának fenntartásához, saját ügyfelei számára nem javasolja a technikát az irányadó index shortolásán kívül. A Quaestornál azonban, ahol saját számlán fenntartott állomány terhére kölcsönöznek, lehetőség van a részvények rövid eladására is, ám csak a két legrövidebb, azaz az éppen érvényben levő, illetve az azt követő határidőre - hívta fel a figyelmet Benyes Attila, a határidős üzletág vezetője, hozzátéve, hogy természetesen lehetőség van átkötéssel a pozíció továbbgördítésére is.

Több név nélkül nyilatkozó szakember egybehangzó véleménye szerint a válság kitörése óta az intézményi szereplők ódzkodnak a kölcsönadástól, így pedig nehezen megoldható a kölcsönpapírból megvalósított shortolás. Ez a helyzet természetesen áthidalható lenne egy - vagy akár több - határidős piaci árjegyzést vállaló szolgáltatóval, ám Magyarországon erre a feladatra, úgy tűnik, nem akad jelentkező, sőt a szereplők többsége - a befektetőket leszámítva - ellenérdekelt a rendszer megújításában.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!