Elsősorban hosszabb távon és közvetve várhatóak negatív hatások a régió országaira, ha az úgynevezett kemény brexit forgatókönyve valósulna meg - vélik nemrég publikált elemzésükben az osztrák Erste Bank elemzői. Kemény brexitnek azt nevezik, ha március 29-ig az EU-nak és Nagy-Britanniának nem sikerülne megegyeznie a brit kilépés kereteiből, s az ország úgy távozna a vámunióból és az egységes piacról, hogy utána már csak a WTO szabályrendszere szerint kereskedhetne az uniós államokkal. Ez praktikusan a külkereskedelmet terhelő vámok és egyéb költségek növekedésével, valamint a migrációs politika drasztikus változásával járna.
Az IMF legutóbbi becslése szerint az EU gazdaságainak összesített kibocsátásában akár fél százalékos azonnali veszteséget is okozhatna a kemény brexit, azonban a hatások nagyon eltérőek országról országra - emlékeztetnek a bank elemzői. A közép- és kelet-európai országok közül a Csehország kibocsátási vesztesége lenne a legmagasabb, elérhetné az egy százalékot is, Magyarország esetében ez a szám valamivel kisebb, míg Lengyelországnál a cseh érték felével lehet számolni.
Kapcsolódó
A kereskedelmi forgalom kevésbé..
A közvetlen negatív hatások a csökkenő kereskedelmi forgalomból származnak, míg a közvetett hatások közül az eurózóna növekedésének visszaesése, illetve a beruházások csökkenése lennének a legfontosabbak.
A régió teljes áruforgalmi exportjának csak mintegy 5 százaléka irányul közvetlenül az Egyesült Királyságba, a legfontosabb kereskedelmi partnerük nem meglepő módon Németország. A szolgáltatások exportján belül ez az arány még kisebb. Korábbi előrejelzések szerint a különböző országokban a maximális kitettség a GDP arányában változó, 2 százalék Magyarország és Csehország esetében, míg Romániánál és Szlovákiánál fél százalék körüli ez az érték. Ezek a számok azonban már azt feltételezik, hogy a Nagy-Britanniával folytatott kereskedelmi forgalom nullára esne.
Az eurózóna növekedése már jobban érint
Az Erste szakértői szerint a brexitnek az eurózónára gyakorolt kedvezőtlen hatása már sokkal fájóbb lehet a régió országaira is. Nem csak a zóna növekedési ütemének lassulása miatt, hanem ezért is, mert a brit kiválás negatív hatással van a piaci hangulatra, a beruházási aktivitásra, számos stratégiai beruházást törölhetnek miatta. Bár a számszerű hatásokat egyelőre nehéz becsülni, de az Erste elemzői biztosak abban, hogy a folyamat kevesebb uniós forrást eredményez majd a jövőben a közép- és kelet-európai országok számára is. Ugyanakkor a csökkenő EU-s források hatása inkább 2022 után lesz majd érezhető, hiszen a jelenlegi költségvetési ciklus 2020-ig tart, s utána is 2 éven keresztül érkeznek majd a régióba a mostani ciklusból források.
A régióban egyedül a cseh gazdaság pénzügyi rendszerének van viszonylag nagy közvetlen kitettsége Nagy Britanniával szemben, azonban az Erste szerint a cseh jegybanki tartalékok elegendő védelmet biztosítanak a negatív hatások ellen.
Csökken a kivándorlás
A régió országaiból a Nagy-Britanniába irányuló kivándorlás minden bizonnyal csökken a brexit után. A legtöbb bevándorló eddig Lengyelországból érkezett az Egyesült Királyságba, becslések szerint 1 millió fő. A Románia lakosságának 2 százaléka él ezen becslés szerint Nagy-Britanniában, Szlovákia esetében 1,5, Magyarországnál 1 százalék körüli ez az érték.
A brexit szavazás óta érezhetően csökkent a migráció mértéke, azonban az Erste szakértői szerint a már ott élő régióból származó külföldiek többsége a kiválás után is szeretne az Egyesült Királyságban élni.
Ha az ott élők köréből jelentősebb hazaköltözési hullám indulna mégis, akkor az növelné a régió országiban a munkaerő-piaci kínálatot, ami enyhén pozitív is lehetne, hiszen szinte minden ország jelenleg munkaerő hiánnyal küzd. Ez azt is jelenti, hogy a hazatérők részéről nem érvényesülne kiszorítási hatás a hazai munkaerő piacon. Ez a hatás kompenzálhatná a kint élők hazautalásainak csökkenését.
Meghátráltak a brexiterek
Theresa May miniszterelnök sértetlenül megúszta pártja, a konzervatívok brexiter képviselőivel tartott találkozót - derül ki a Bloomberg híréből. Ahelyett, hogy a jelen lévők a leváltásával fenyegetőztek volna, biztosították támogatásukról az EU-val folytatott tárgyalásokon. Nem hárult el a veszély, hogy megbuktatják, ám egyelőre nincs olyan kihívója, aki meg tudná nyerni a brexitetereken kívül a náluk sokkal óvatosabb, centrista tory politikusok támogatását is.Így most úgy tűnik, hogy az év végére összejöhet az EU-brit válási megállapodás, amelyben London további engedményeket tesz. Az ír-észak-ír határ fenntartásának érdekében az Egyesült Királyság egésze a EU-s vámunió része maradhat, ha nem is meghatározatlan ideig, de még sok évig. Úgy tűnik, a brexiterek végül lenyelik ezeket a korábban elfogadhatatlannak minősített feltételeket. További fejleményere inkább a hónap végén benyújtandó 2019-es költségvetés vitája után lehet számítani.A fotó forrása: Pixabay
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!