Évente összesen 77 millió tonnányi hulladék keletkezik Magyarországon, ebből mindössze 20-24 ezer tonna a kiselejtezett akkumulátor és elem. A használt akkumulátor a hatályos kormányhatározat értelmében veszélyes hulladéknak minősül, sav- és ólomtartalma nemcsak a környezetet károsíthatja, hanem szakszerűtlen bontása, kezelése közvetlen egészségügyi kockázatot is jelent. (A kiselejtezett akkumulátorra vonatkozó, a hulladékgazdálkodási törvényhez kapcsolódó miniszteri rendeletet most készíti a szaktárca.) Az akku 90 százalékban újrahasznosítható, de a mintegy 20 ezer tonna akkumulátor- hulladéknak a Környezetvédelmi Minisztérium (KöM) becslése szerint hozzávetőleg 95 százalékos a begyűjtési aránya, azaz 5 százalék sorsa ismeretlen. Egyesek szerint egy magyarországi hulladékakku-feldolgozó létesítése javítaná a begyűjtési arányt és fölöslegessé tenné az új akkumulátorok készítéséhez szükséges ólom importját. Ezzel megszűnhetne a tonnánként 300 márkát felemésztő, évi 15-16 ezer tonnányi hulladék akkumulátor exportja is, a Magyarországon feldolgozó híján újrahasznosíthatatlan akkukat ugyanis külföldön - elsősorban Szlovéniában és Ausztriában - dolgozzák fel, jórészt fémólommá. A KöM szerint viszont a jelenlegi gyakorlat működőképes, s a két említett országon kívül Csehországban, Németországban, Franciaországban és Svédországban is kihasználatlan kapacitással működnek a kohók, amelyek tehát a magyarországi használt akkuk feldolgozását hosszú távra meg tudják oldani. A minisztérium szakmai számításai szerint évi 30 ezer tonna kiselejtezett akkumulátor feldolgozásával gazdaságos az újrahasznosítás, de Magyarországon nem keletkezik évi 20 ezer tonnánál több. Ráadásul az újonnan gyártott, jó minőségű, kisebb méretű és hosszabb élettartamú akkuk felhasználásával - a gépkocsiállomány növekedése ellenére - nem nő számottevően a hulladék akkumulátorok mennyisége. L. L.