Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
Nagy Márton: Az a lényeg, hogy mennyi autót adnak el, és abból mennyi az elektromos
A hazai vállalatok konjunktúraindexe sem jó, és az emberek sem érzik, hogy egy másik rezsimben vagyunk, hogy megtörtént a fordulat
– mondta előadásában Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki rögtön fel is tett egy kérdést: „de miért nem érzik, hogy már nincs gazdasági válság, hogy kilábaltunk, s hogy már nincs infláció?”
A miniszter válasszal nem szolgált, annyit tett hozzá, lehet, hogy „még frissek a sebek”, és nem tudtunk elég gyorsan visszapattanni. Ugyanakkor leszögezte, az infláció már a múlté, nem látunk inflációs feszültséget a termelői árakban, és az élelmiszereknél sem.
Nagy Márton 2,5 százalékos gazdasági növekedési célt nevezett meg 2024-re.
Szerinte hat területet kell helyreállítani:
- a fogyasztást,
- a beruházási aktivitást,
- az exportaktivitást,
- a munkaerőpiacot,
- az ikerdeficitet (a költségvetési hiánnyal),
- valamint a hitelpiacot.
A fogyasztást az egyensúlyig kell felhúzni, de a tárcavezető szerint az embereknek elegük van a Covid és az infláció utáni sokkból, elkezdtek fogyasztani, a turisztikai számok durva növekedést mutatnak, és saját bérükből fogyasztanak.
Nagy Márton elmondta,
a legfontosabb európai gazdasági adat, hogy mennyi autót adnak el, és abból mennyi elektromos.
Semmi más nem mozgatja a magyar export számait sem, az elektromos autózáson múlik, hogy Európa talpra tud-e állni – tette hozzá.
Hangsúlyozta azt is, hogy a magyar kormányzat továbbra sem támogatja a kínai autókkal szembeni uniós védővámot, mint ahogy a német gazdaság sem akarja azt. Ugyanakkor amíg Franciaország elektromos töltőállomásokat fejleszt, addig Németország kicsúszik ebből. Szerinte az elektromos autózás a jövő technológiája.
Nagy Márton előadásáról ebben a cikkünkben olvashat bővebben.
Az elmúlt 30 évben a Balatonnak kellett „magához térnie”
Északnyugat-Magyarország speciális földrajzi helyzetben van, a rendszerváltás körüli gazdasági folyamatok pedig egy cezúrát jelentettek – mondta Czunyiné Bertalan Judit a régióért felelős fejlesztési kormánybiztos.
A régiós megyeszékhelyek a 90-es években jól fogtak hozzá a helyi gazdaságfejlesztéshez, a Balatonnak kellett inkább magához térnie az elmúlt 30 évben, amellett, hogy komoly kérdéseket vet fel, elbírja-e egyáltalán a fogyasztók által kívánt turisztikai fejlesztéseket. Szerinte messziről szép, ami látszik, de belülről más problémák vannak, egyfajta lakmuszpapírként működik a régió: ha az európai gazdaság lefelé mozdul, akkor a régió is.
Területfejlesztési szempontból kell egy felelős a Balatonnak, ezen már dolgoznak a minisztériummal.
Megindult a városi infrastruktúra fejlesztése, az állami infrastruktúra beruházások azonban évekig, sőt sok helyen évtizedekig elmaradtak, azóta ez elindult, de nem lehet ezeket a lemaradásokat gyorsan behozni. Ez a térség úgy dinamikus, hogy klasszikus értelemben vett tudományegyeteme nincsen, az újkori alapítású egyetemeken inkább a gyakorlatorientált képzés, a piaci igényeknek megfelelő oktatás zajlik.
Pach Gábor, a Balatoni Kör elnöke szerint fontos arról beszélgetni, hogy jót tesznek-e a sajtóban megjelent cikkek a balatoni magas árakról.
A Balaton ma már egy európai szintű turisztikai célpont, szinte európai szintű fizetésekkel.
Arra viszont felhívta a figyelmet, hogy ez utóbbi miatt a dolgozók közül nagyon sokan el is hiszik azt, hogy már ennyit is érnek. A feldolgozóiparban azokat a kisvállalkozásokat is kellene támogatni, akik közvetlenül a turistáknak értékesítenek, finanszírozása oldalról így még vannak hiányosságok.
Navracsics Tibor: Regionális dráma zajlik
„A magyar kormányzat célja, hogy visszahozza a területi szempontokat a kohéziós politikába, és a régiós szempont egyenlő mértékkel bírjon az ágazati kritériummal”
– jelentette ki Navracsics Tibor a konferenciát megnyitó előadásában, melyben a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a regionális szintű támogatási politika fontosságát hangsúlyozta az Európai Unióban jelenleg érvényesülő központosított struktúrával szemben.
A miniszter példaként Budapest és Pest vármegye közti különbséget hozta fel: az egy főre jutó GDP uniós átlagának a 158 százalékát termeli ki Budapest, míg Pest vármegye mindössze az uniós átlag 65 százalékán működik.
Észak-Dunántúlon, illetve Észak-Magyarországon pedig „regionális dráma zajlik”.
Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy egyelőre nem találnak választ az osztrák, a dél-német és az olasz munkaerőpiac jelentette kihívásra sem, amely az érintett dunántúli régiókból nemcsak a vállalkozások, hanem a közigazgatás esetében fenntarthatósági problémát jelent.
A területfejlesztési miniszter ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ez nem pusztán magyar sajátosság, a régiónk minden államában elsősorban a fővárosok és a vonzáskörzetük fejlődik.
Az új magyar területfejlesztési politika, ami nagy-, közép- és kisvárosi vonzáskörzetekre, illetve a perifériákra osztja majd hazánkat, a régiós szintű felzárkózásban segíthet majd Navracsics Tibor reményei szerint.
Előadásában kiemelte azt is, hogy
2014 és 2020 között hazánk az európai uniós források 98 százalékát tudta lehívni, ezzel a második helyen végzett a Csehország mögött (98,2 százalék),
és jóval megelőzte az utolsó helyezett Dániát (73,6 százalék).
Legolvasottabb
Nem lesz kormányváltás? Két hónappal a választások előtt derült ki: a magyarokat nem érdekli a szavazás!
Leállt az M3-as metró
Milliókat spórolhatnak a magyar háztartások? Itt az új energiaprogram
Ebugatta bírság várhat arra, aki nem figyel erre
Brutális magyarázat! Az államtitkár kegyetlen ítéletet mondott a magyar szegénységről, Pintér Sándor hallgatott
Ezért nem költenek egyformán a turisták, még akkor sem, ha ugyanannyi pénzük van
„Ukrajna másnap halott lesz” – ledobta az atomot a német védelmi miniszter
Saját aranyukra fáj a németek foga
