A Európai Bizottság még tavaly szeptemberben indított szubvencióellenes vizsgálatot az elektromos meghajtású autók kínai importja kapcsán, azt gyanítják ugyanis, hogy ezek gyártása olyan erős állami támogatásban részesül, ami már torzítja a piaci versenyt.

A Politico információi szerint a vizsgálat július elején zárul le, azonban az érintett feleket négy héttel korábban kell értesíteni, így még az EP-választások előtt megtörténhet a bejelentés.

Kapcsolódó

A kínai elektromos autógyártók ennek ellenére tovább terjeszkednek Európában, a Nio az elmúlt héten nyitotta meg amszterdami bemutatótermét, a Xpeng pedig nemrégiben mutatta be G9 és G6 sportmodelljeit Franciaországban, miközben a BYD is új járművet villantott.

Kína jelenleg az európai autógyártók harmadik legfontosabb külpiaca, 2022-ben az EU-ból Kínába exportált járműállomány értéke (24,5 milliárd euró) jelentősen meghaladta a Kínából Európába érkező járműimportét (9,7 milliárd euró).

Lábon lövi magát Európa?

Már több európai gyártó is felemelte a hangját az ellen, hogy az uniós tagállamok az Európai Bizottság javaslatára túlságosan durva importvámokat vessenek ki a Kínából importált elektromos autókra: a BMW, a Volkswagen és a Mercedes-Benz vezérigazgatói arra figyelmeztettek a Reuters beszámolója szerint, hogy ez lehetetlenné teheti az EU zöld céljainak elérését és az európai cégek Kínában készült autónak importját is akadályozhatja.

Oliver Zipse, a BMW vezérigazgatója egyenesen arról beszélt, hogy a vámokkal „lábon lőheti magát Európa”.

Az elmúlt héten pedig már Carlos Tavares, a Stellantis vezetője is úgy fogalmazott, hogy  a kemény védővámok bevezetése több szempontból is „komoly csapda azoknak az országoknak, amelyek ezt az utat választják". Ennek ellenére azt ő is elismerte, hogy nehéz lesz megküzdeni az ázsiai gyártókkal, erre azonban az az egyetlen megoldás, ha követik a kínaiak példáját. 

Mindeközben az Egyesült Államok 100 százalékos behozatali vámot vetett ki a kínai villanyautókra az eddigi 25 százalék helyett. 

A legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott a vámok lehetséges bevezetése kapcsán az Economx kérdésére, hogy a védővámok az európai versenyképességet nem segítik, csak speciális esetekben fordulhat ez elő, amikor ez az európai érdek.

A miniszter szerint, amennyiben vámokat vezetne be az EU, akkor Kína is hasonlót lépne, így az európai autógyártók egy óriási piactól esnének el, ezért a magyar álláspont az, hogy ne legyenek ilyen vámok.

A németek hátán csattanhat az ostor

Salát Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az Economx kérdésére elmondta, hogy Kína jellemzően nem szokta válasz nélkül hagyni az őt és a termékeit sújtó szankciókat. Két módon szokott reagálni: az egyik, hogy hivatalosan viszont szankciókat vezet be, az amerikai kereskedelmi háborúnál például ez történt, az arányosságra azonban általában ilyenkor figyelnek.

A másik lehetőség, hogy nem jelentik be hivatalosan, hogy ez egy válaszintézkedés, hanem egyszerűen olyan intézkedéseket hoznak, amely kellemetlen a partnereknek. 

Példaként hozta erre, hogy jelenleg folyik Kínában egy dömping eljárás a francia konyakok ellen, ez nyilvánvalóan egyfajta nyomásgyakorlás a franciákra, hogy ne forszírozzák annyira a kínai elektromos autók elleni uniós eljárást. 

Ehhez hasonló volt korábban az is, amikor Kína éppen területi vitába keveredett Japánnal. Akkor környezeti indokokra hivatkozva állították le a Japánba irányuló ritkaföldfém exportjukat. Ebben az esetben sem mondták ki, hogy ez a területi vita miatt van, de mindenki tudta, hogy erről van szó.

Salát Gergely szerint amennyiben az Európai Unió bevezeti a tervezett védővámot az elektromos autókra, akkor az leginkább a németek és az autógyártóik hátán fog csattanni, ez utóbbiaknak ugyanis nagy szükségük van a kínai piacra.

A német autógyártók ezért nem is akarják ezeket az uniós szankciókat, ők inkább engednék az európai piacra például a BYD-t, mert velük még mindig egyszerűbb így megküzdeni, mint Kínában a helyi hatóságokkal.

Ez az ország tartja nyitva számunkra az EU kapuit

Magyarország 2010-es keleti nyitása óta hídként funkcionál kelet és nyugat között, elhelyezkedése révén pedig központi szerepet tölt be ezen a téren.