Hamarosan újabb fordulóponthoz érkezhet a 68. napja tartó orosz-ukrán háború, ami Kijev sikertelen ostroma után, Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint áprilistól már csak a Donbasz "felszabadításáról" szól. Az átcsoportosítás óta az orosz megszálló erők viszonylag lassan, de biztosan haladnak Luhanszk és Donyeck megyék elfoglalásával, ahogy az ország déli Krím-félszigethez kapcsolt részét is ők uralják.

Most az USA arra figyelmeztet, hogy Oroszország újabb formális lépésre készül május közepén. Michael Carpenter, amerikai EBESZ küldött elmondása szerint az oroszok kontrollált népszavazásokkal szeretnék megalapozni a kelet- és dél-ukrajnai területek hivatalos annektálását, írta meg kedden a Guardian.

Az amerikai hírszerzés többé-kevésbé megbízhatónak mondható információkat hozott nyilvánosságra az orosz szándékokról már a novemberi hadgyakorlatozások óta. Az információk publikálásának elsődleges funkciója Putyin terveinek megzavarása volt, ezért nehéz megmondani, hogy mennyire pontosan látják a helyzetet, de az tény, hogy ők voltak akik annak ellenére is megjósolták a megszállást, hogy mindenki más biztos volt ennek minimális esélyében.

Vörös vonalak

A népszavazás formális lépés volna, amivel legitimációt akarnak adni az orosz felügyeletnek. Egyes szakértők szerint Ukrajna határvonalainak átírására különösen érzékeny lehet a nyugati világon kívüli, nemzetközi közvélemény számára, és ebbe beletartozik az eddig pragmatikus semlegességgel működő Kína is.

Kapcsolódó

Hszi Csin-ping kínai elnök még a megszállás előtt közösen jelentette be Putyinnal, hogy a két ország gazdasági kapcsolatainak nincsenek határai, és nem érdekük az ukrán konfliktus minél előbbi lezárása. Bendarzevszkij Anton, a Danube Institute kutatási igazgatója szerint Kína Ukrajna melletti állásfoglalásával hamar eldőlne a háború kimenetele.

A Republikon által szervezett csütörtöki kerekasztal-beszélgetésen több szakértővel egyetértettek abban, hogy a Kína és az USA is a kettejük közötti hidegháborúra készülnek valójában, de ennek ellenére fontosabbak a közös gazdasági kapcsolatok, és emiatt Kína nem fogja nyíltan támogatni Putyin törekvéseit.

Bár Oroszország 2014-ben már elkövetett egy hasonló akciót, amikor annektálta a Krím-félszigetet, a hivatalosan elrendelt katonai beavatkozás, a még nagyobb nemzetközi figyelem és a nyíltan birodalmi politika miatt, ez lehet az, ami végleg eltávolítja Putyin mellől Kínát is - amelytől a Nyugat is elvárja a döntéshozást.

Exportmagány

A kerekasztal-beszélgetésen Rácz András Oroszország-szakértő azt is elmondta, hogy a Kínát és Oroszországot összekötő vezetékrendszerek kapacitása bőven elmarad az Európába tartóktól, és legalább 5 évre volna szükség ezek kiépítésére, különösen mivel összerakásuk és működtetésük kifejezetten a nyugati cégek technológiáján múlik, szinte kizárt, hogy az oroszok könnyedén át tudnának állni a kínai exportra.

Velük szembe, Európában - becsléseik szerint - körülbelül egy éven belül lényegileg felszámolható az orosz energiafüggőség. Miután hétfőn a német felsővezetés két tagja is jelezte, országuk készen áll az olajembargóra, elképzelhető, hogy Oroszország már középtávon kifogyhat tartalékaiból, így lerövidülhet az akár több évesre is becsült háború hossza.

Oroszország rengeteg pénzt nyer az unióba eladott kőolajból, és ez az egyik legfontosabb tényező abban, hogy finanszírozni tudja hadereje fejlesztését. A Transport & Environment, egy elsősorban károsanyagkibocsátás-csökkentéssel foglalkozó agytröszt márciusi tanulmánya alapján Oroszország napi 285 millió dollárt (jelenlegi árfolyamon több mint ezermilliárd forint) keres az EU-nak eladott nyersolajon, és védelmi minisztériumának költségvetése közvetlenül függ a nyersolaj tőzsdei árától.