A jelentés egyben elindítja a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterét is, amely biztosítja, hogy a tagállamok összehangolják költségvetési és gazdasági terveiket a Stabilitási és Növekedési Paktummal és az Európa 2020 stratégiával.

A bizottság közleménye a jelentéssel kapcsolatban hangsúlyozza: bár némi eredmény kezd körvonalazódni, további reformokra van szükség a fenntartható növekedéshez és munkahelyteremtéshez.. A bizottság ezért véli úgy, hogy a tavalyi éves növekedési jelentésben megfogalmazott öt prioritást továbbra is szem előtt kell tartani, amelyek között a differenciált és növekedésbarát költségvetési konszolidáció elősegítését, a gazdaságra irányuló normális hitelezési tevékenység visszaállítását, a növekedés és versenyképesség elősegítését, a munkanélküliség és a válság által okozott társadalmi következmények megoldását, valamint a közigazgatás korszerűsítését jelölték meg.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a jelentéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ki kell tartani a növekedésbarát költségvetési konszolidáció, gazdasági reformokat és célzott befektetéseket előirányzó stratégiák mellett. Szerinte ez az egyetlen módja a bizalom helyreállításának és a tartós növekedés megteremtésének.

A jelentésben megfogalmazott öt prioritás a növekedésre és a munkahelyteremtésre összpontosít, külön hangsúlyt fektetve a méltányosságra - olvasható a bizottság közleményében.

Nagy hangsúlyt kell fordítani a munkaerőpiacra

A jövő évre vonatkozó növekedési jelentés kiemeli: a munkaerő-piaci helyzet sürgős intézkedést igényel. Az elmúlt évben 2 millióval nőtt a munkanélküliek száma, és számuk jelenleg meghaladja a 25 milliót - hangsúlyozta Andor László, foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztos a jelentés ismertetésekor. A tartós munkanélküliség aránya riasztóan magas, és a fiatalok helyzete számos országban drámai módon romlott.

Az éves növekedési jelentés prioritásokat határoz meg a munkahelyteremtő fellendülés előkészítése, a foglalkoztathatósági szintek javítása és a társadalmi befogadás támogatása érdekében. Folyamatosan emelkedik az álláskeresők száma, a tagállamoknak éppen ezért támogatniuk kellene az állami foglalkoztatási szolgálatokat és fokozniuk kellene az aktív munkaerő-piaci intézkedéseket, beleértve az álláskeresőknek való segítségnyújtást, a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket, a vállalkozók támogatását és a színvonalas szakmai gyakorlatokat.

A biztos szerint különösen aggasztó a fiatalok helyzete, az ifjúsági munkanélküliség aránya számos országban eléri az 50 százalékot. Az éves növekedési jelentés felkéri a tagállamokat, hogy hozzák létre az "Ifjúsági garancia" rendszerét, amely keretében valamennyi 25 évnél fiatalabb személy az iskola elvégzését vagy munkanélkülivé válását követő négy hónapon belül állásajánlatot kap, vagy további oktatásban, vagy gyakorlati képzésben vehet részt. A bizottság az ifjúsági garanciákról szóló teljes javaslatot december 5-én terjeszti elő ifjúságfoglalkoztatási intézkedéscsomagja részeként.

Át kell csoportosítani az adókat

Az éves növekedési jelentés nagy hangsúlyt fektet a legkiszolgáltatottabbak védelmére, ennek értelmében a bizottság a jövedelemadó és a társadalombiztosítási költségek csökkentésére tesz javaslatot, különös tekintettel a rosszabbul fizetett munkavállalókra. Emellett fokozni kell a reformokat a foglalkoztatási jogszabályok egyszerűsítése, a rugalmas munkafeltételek kidolgozása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a bérek alakulása elősegítse a munkahelyteremtést. A biztos szerint további erőfeszítésekre van szükség ugyanakkor a szociális védelmi rendszerek hatékonyságának biztosítása és a válság hatásait ellensúlyozó aktív befogadási stratégiák kidolgozása kapcsán.

Javulás az egyensúlytalanságban

Az Európai Bizottság az éves növekedési jelentés mellett közzé tette a makrogazdasági egyensúlyhiánnyal kapcsolatos riasztási mechanizmusról szóló második jelentést is, amely 11 gazdasági, pénzügyi és strukturális mutató alapján próbál rámutatni (az EU-IMF programországok kivételével) a tagállamokban az esetleges növekvő makrogazdasági kockázatokra.

E jelentés szerit a makrogazdasági egyensúlyhiányhoz kapcsolódó kiigazítást illetően haladás tapasztalható. A folyó fizetési mérleg hiánya csökken a legnagyobb külső egyensúlyhiánnyal rendelkező országokban, ezzel párhuzamosan fokozatosan javul az exportteljesítmény és a versenyképesség, és folyamatban van az ingatlanpiaci korrekció.

A 2013. évi riasztási mechanizmus keretében készült jelentés a makrogazdasági egyensúlyhiány felhalmozódásával és felszámolásával kapcsolatos előrelépés részletes felülvizsgálatát írja elő az alábbi 14 tagállamban: Belgium, Bulgária, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Magyarország, Málta, Hollandia, Szlovénia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság. A bizottság csak a részletes felülvizsgálat jövő tavaszi befejezését követően fogja megállapítani, hogy egyensúlyhiány vagy túlzott ellensúlyhiány áll-e fenn, és megfelelő politikai ajánlásokat fog javasolni.

A bizottság ezenfelül közzétette az egységes piaci integráció állásáról szóló első éves jelentését is, amely az egységes piacnak az európai szemeszter keretében való működését követi nyomon. Az éves növekedési jelentés mellékletei a makrogazdasági jelentés, amely átfogó képet ad a gazdasági helyzetről, valamint a közös foglalkoztatási jelentéstervezet, amely az európai foglalkoztatási és szociális helyzetet elemzi. (E jelentések fontos információkat és elemzéseket tartalmaznak a bizottság számára a tavasszal megjelenő országspecifikus ajánlások meghatározásához.)