Angela Merkel német kancellár, aki balkáni körúton tartózkodik, Szarajevóban a Reutersnek nyilatkozva elismételte, hogy elzárkózik Görögország államadósságának jelentős csökkentésétől. Korábban világossá tettem, hogy klasszikus lefaragásról szó sem lehet, az ezzel kapcsolatos véleményem nem változott szerdáról csütörtökre - szögezte le. Ez a megjegyzés nem zárja ki ugyanakkor a hitelek átformálását, például a már most is alacsony kamatok további mérséklését.

Ugyanakkor a határozott állásfoglalással Merkel gyakorlatilag szembe helyezkedett mind Christine Lagarde-vel, a Nemzetközi Valutaalap igazgatójával, mind Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével. Az előbbi szerdán ismételte el az IMF álláspontját, miszerint az athéni kormánynak reális, végrehajtható reformtervvel kell előállnia, míg a hitelezőknek enyhíteniük kell a visszafizethetetlen nagyságúra duzzadt görög adósságokat.

Tusk csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján elismételte, hogy Athénnak ma éjfélig elő kell állania reformprogramjával, ám hozzátette ehhez, hogy a hitelezőknek pedig egy ahhoz hasonlóan reális javaslatot kell kidolgozniuk az adósságok hosszabb távú "fenntarthatóságáról". Magyarán enyhítéséről. (Merkel erre utalva azt mondta, hogy készült ilyen dokumentum 2012-ben, amely 2020-ig vizsgálta az adósság és a törlesztés alakulását.)

Elemzők úgy értékelték Tusk nyilatkozatát, hogy csatlakozott azokhoz, a szakértőkhöz és az IMF-hez, akik igyekeznek nyomást gyakorolni Berlinre álláspontja enyhítése érdekében - derült ki a BBC és a Guardian live blogján megjelent véleményekből.

A francia kormány tagadta, hogy a szakértői segítenének görög kollégáiknak a reformjavaslatok kidolgozásában - jelentette az AFP. Korábban a görög sajtó azt írta, hogy Athén és Párizs együttműködik ezen a téren.