A név indoka Az euro nevet a tagállamok azért választották, mert egyrészt minden nyelven jól érthető, másrészt az EU-tagállamok 11 hivatalos nyelve közül 10-ben (görögül nem) ugyanúgy is írják. (Igaz, a kiejtés általában eltérő). Magyarországon ugyanakkor az euró leírás, azaz a hosszú ó-val szereplő változat terjedt el, amit megerősített az MTA állásfoglalása is. Az euró bevezetésének utolsó lépése a készpénzként való forgalombahozatala Míg 1999. január elsejétől az euró az euróövezet tagállamaiban a lakosság számára csupán "láthatatlan" számlapénzként került bevezetésre (azaz kizárólag csekkek, átutalások vagy elektronikus fizetések alkalmával lehet használni) a folyamatban lévő három éves átmeneti időszak lejártával, 2002. január 1-jétől az új közösségi valuta immár készpénzként, "látható" és "tapintható" formában is bevezetésre kerül. Ezzel a lépéssel zárul az euró bevezetésének a harmadik és egyben végső fázisa. Az időbeli eltolódásnak a célja - a pénz fizikai előállításának időigényessége mellett - a gazdasági szereplők fokozatos felkészítése az euróra: elsőként a pénzpiacok tértek át, amelyek már 1999. január elsejétől euróban működnek, utolsóként következik a készpénzforgalom euróra történő átállítása. 2002. januártól a számlapénzforgalom kizárólag euróban működik - a készpénzforgalomban azonban néhány hétig az euró mellett még a nemzeti valutával is lehet fizetni. A három éves átmeneti időszak alatt lehetőség volt arra, hogy a számlapénzforgalom euróban vagy továbbra is a "régi" nemzeti valutában kerüljön lebonyolítására (ez valójában csak egy formális megkülönböztetés, hiszen a műveletek végzésében közreműködő pénzintézetek természetesen euróban számolnak el egymással). 2002. január elsejétől ez a választási lehetőség megszűnik, ugyanis - szemben a nemzeti valutában történő készpénzfizetéssel - a számlapénzforgalom ekkortól kizárólag euróban lesz bonyolítható. A készpénzfizetést illetően, 2002. január elsejét követően - az egyes euróövezeti tagállamokban részben eltérő határidővel - lesz egy legfeljebb két hónapos átállási időtartam, amikor az újonnan bevezetett euróbankjegyek és -érmék mellett készpénzfizetés céljából használható a nemzeti valuta is. Legkésőbb 2002. február 28-i határidővel a pénzcsere minden tagállamban lezárul és a nemzeti valuták véglegesen kikerülnek a forgalomból. Az euróövezeti tagállamok jegybankjainál - egymástól eltérően - korlátlan ideig vagy legalább 10 évig az adott ország nemzeti valutájában denominált bankjegyeket euróra lehet váltani. Ami az egyéb euróövezeti valuták átváltását illeti (azaz pl. Németországban a schilling vagy a líra átváltását), 2002. március 31-ig az euróövezeti tagállamok jegybankjai ingyenesen beváltanak minden euróövezeti valutát euróra. 1 EURO rögzített átváltási értéke 13.7603 ATS, osztrák schilling 40.3399 BEF, belga frank 1.95583 DEM, német márka 166.386 ESP, spanyol pezeta 5.94573 FIM, finn márka 6.55957 FRF, francia frank 340.750 GRD, görög drachma 0.787564 IEP, ír font 1936.27 ITL, olasz líra 40.3399 LUF, luxemburgi frank 2.20371 NLG, holland gulden 200.482 PTE, portugál escudo 6. Meddig lehet nemzeti valutát fizetésre használni? Ország Nemzeti fizetőeszköz megszűnése Ausztria 2002.02.28 Németország 2001.12.31 Hollandia 2002.01.28 Belgium 2002.02.28 Luxemburg 2002.02.28 Franciaország 2002.02.17 Olaszország 2002.02.28 Spanyolország 2002.02.28 Portugália 2002.02.28 Írország 2002.02.09 Finnország 2002.02.28 Görögország 2002.02.28 Az euró bankjegyek átválthatósági határidői · Németország- ker.bank: 2002.02.28., Nemzeti bank: korlátlan · Belgium- ker.bank: 2002.12.31., Nemzeti bank: korlátlan · Görögország- ker.bank: 2002.02.28., Nemzeti bank: 10 év · Spanyolország- ker.bank: 2002.06.30., Nemzeti bank: korlátlan · Franciaország- ker.bank: 2002.06.30., Nemzeti bank: 10 év · Írország- ker.bank: 2002.02.28., Nemzeti bank: korlátlan · Olaszország- ker.bank: 2002.02.28., Nemzeti bank: 10 év · Luxemburg- ker.bank: 2002.06.30., Nemzeti bank: korlátlan · Hollandia- ker.bank: 2002.12.31., Nemzeti bank: 2032.01.01. · Ausztria- ker.bank: 2002.02.28., Nemzeti bank: korlátlan · Portugália- ker.bank: 2002.06.30., Nemzeti bank: 20 év · Finnország- ker.bank: 2002.02.28., Nemzeti bank: 10 év Euróbankjegyek Kizárólag az EKB jogosult engedélyezni az euróbankjegyek kibocsátását az euróövezeten belül és csak az EKB, illetve a nemzeti központi bankok által kibocsátott bankjegyek minősülnek törvényes fizetőeszköznek. - Hét különböző címletű bankjegy létezik: 5, 10, 20, 50, 100, 200 és 500 euró. - A bankjegyek mérete növekvő, színük különböző, vakok és gyengénlátók érdekében eltérő tapintásúak. - Az érméktől eltérően a bankjegyek minden tagállamban mindkét oldalukon azonosak. - A bankjegyek egyik oldala stilizált ablakokat és kapukat ábrázol (utalás Európa nyitott szellemére és kooperációs készségére), a másik oldal stilizált hidakat (utalásként a szoros kooperációra és kommunikációra Európa és a világ többi része között). - Az ábrák a növekvő címleteken az egymást követő jelentős európai építészeti stílusokat jelképezik: 5 (klasszikus), 10 (román), 20 (gótikus), 50 (reneszánsz), 100 (barokk és rokokó), 200 (vas és üveg architektúra), 500 (modern, XX. századi építészet). - A bankjegyeken a 11 tagállami nyelvnek megfelelő írásmódban szerepel az "euró" szó (a görög és a latin ABC szerint), valamint az Európai Központi Bank rövidítése 5 változatban (BCE, ECB, EZB, EKP, EKT). Az euró papírpénz biztonsági elemei Valamennyi euróbankjegy tartalmazza az alábbi elemeket: · euró megnevezése latin és görög betűkkel · az Európai Központi Bank kezdőbetűi a közösség hivatalos nyelveinek megfelelően · jogvédelemre vonatkozó jelkép (c) · Willem F. Duisenberg (Európai Központi Bank elnöke) aláírása · Európai Közösség logója Biztonsági elemek: · Vízjel: a bankjegy előoldalának bal szélén, illetve a hátoldalának jobb szélén lévő üresen hagyott nyomatmentes területen. · Biztonsági szál: átnézetben sötét vonalként válik láthatóvá, amelyen ismétlődő "EURO" felirat és értékjelzés is látható. · Illeszkedőjel: a bankjegy előoldalának bal felső, illetve hátoldalának jobb felső részén önamgában értelmetlen ábratöredékek látahtóak, melyek átnézetben egymást kiegészítve az értékjelzést teszik láthatóvá. · Hologram: alacsonyabb címleteken (5, 10, 20 euro) az előoldal jobb szélén egy holografikus fóliacsík található. Magasabb címleteken (50, 100, 200, 500 euro) az előoldalon holografikus bélyeg látható. · Az euróbankjegyek hátoldala síknyomattal készül. · A négy magasabb címletű papírpénzt színváltó festék is védi. Az alacsonyabb címletű papírpénzek hátoldalának középen pedig egy csík található, amelynek felületén megfelelő fényben vizsgálva az euró jelképe és az értékjelzés látszik. Az euróérmék Az euró az alábbi címletekben kerül forgalomba: 1, 2, 5, 10, 20, 50 cent és 1, 2 euró. 100 cent = 1 euró A bankjegyek minden országban egyformák lesznek, ezzel szemben az érméknek csak az írás oldala lesz egységes, a fej rajzolatát minden részt vevő ország maga határozhatta meg. Ez azonban nem jelenti az érmék országonkénti használatának korlátozását. Az egységes oldal az EU-csillagokat, az érme értékét és egy, az érme értékétől függő EU-térképet ábrázol. (Az 1, 2, 5 centes érmén Európa helye látható a világban, a 10, 20, 50 centesen Európa mint a független nemzetek csoportja, az 1, 2 euróson pedig a határok nélküli Európa. A 10, 20, és 50 centes euró érmék egy speciális "északi arany"-nak (Nordic gold) nevezett ötvözetből készültek. Az ötvözet összetétele 89% réz, 5% alumínium, 5% cink és 1% ón. Az ötvözet egyik előnye, hogy kevésbé allergén, mint a nikkel. Az érmék tervezése és gyártása során kiemelt figyelmet szenteltek annak, hogy a vakokat és gyengénlátókat segítsék a felismerésben. Ezért: · Az érmék alakja, színe recézése különböző · Az érmék súlya különböző · Az érmék vastagsága különböző (a legnagyobb címletű érme a legvastagabb, kivéve 1 euró és 2 euró) · Az értéket jelölő szám feltűnően van elhelyezve az érmék előoldalán · Ismert nemzeti motívumokat alkalmaztak az érmék hátoldalán Luc Luycx, a Belga Királyi Pénzverde munkatársa nyerte az euróérmék előlapjának tervezésére kiírt pályázatot.