Varga Mihály pénzügyminiszter augusztus elején az atv.hu-nak adott interjúban arra a kérdésre, hogy igennel voksolna-e, ha most lenne a szavazás a magyar uniós csatlakozásról. Így felelt:

(...) az igennel szavazók közé tartoznék. De az évtized végére, amikor számításaink szerint már nettó befizetői leszünk az EU-nak, a kérdés új nézőpontot kaphat. Pláne, ha a brüsszeli támadások az értékválasztás miatt folyamatosak lesznek.

Az Index Darvas Zsoltot, a brüsszeli Bruegel Intézet és a Corvinus Egyetem közgazdászát kérdezte arról, hogy mennyire reális vízió azt, hogy a 2020-as évek végére már többet fogunk befizetni az uniós kasszába, mint amennyit onnan kapunk. A közgazdász a portálnak arra mutatott rá, hogy elsősorban attól függ, hogy mikor válunk nettó befizetővé, hogy az egy főre jutó GDP az egyes hazai régiókban milyen hamar haladja meg az uniós átlagot.  A szakember valószínűtlennek tartja, hogy 2030 előtt ez bekövetkezne, és azon is csodálkozna, ha 2040 előtt ez megtörténne.

Darvas az Indexnek kiemelte: továbbra is nettó haszonélvezői vagyunk az unió közös költségvetésének, és a 750 milliárd eurós, hét csomagból álló Next Generation EU-ba (NGEU), vagyis a Covid miatt létrehozott Helyreállítási Alapba sem kell semmit befizetnünk 2026-ig, hiszen az unió kötvénykibocsátásból és hitelfelvételből finanszírozza a keretet, ezeket pedig 2027-től kell elkezdeni visszafizetni. Hazánk Orbán Viktor miniszterelnök döntése alapján nem élt a kedvezményes hitellehetőséggel, csak a vissza nem térítendő támogatásra adott be felhasználási tervet az Európai Bizottságnak, a közös uniós hitelkonstrukció sajátosságai miatt a 2027-2058 közötti törlesztéshez pedig nekünk is hozzá kell járulni - mutatott rá.

Az NGEU részét képező, vissza nem térítendő támogatásokat egyes tagországoknak egyébként már elkezdte kifizetni az unió, a magyar tervek elfogadását az Európai Bizottság a jelen állás szerint szeptember 30-ra tolta el. A brüsszeli testület a magyar tervvel kapcsolatban elsősorban a korrupcióellenes intézkedésekkel elégedetlen.

Nem érné meg a kilépés

Arra a kérdésre, hogy Magyarországnak jobb lenne-e az unión kívül, mint belül, Darvas Zsolt azt válaszolta, 

abban a hipotetikus esetben sem érné meg az EU-ból való kilépés gazdasági szempontból, ha az EU-ból érkező magyar nettó pénzügyi támogatás nullára csökkenne, vagy netán kismértékben nettó befizetővé válna Magyarország.

Az EU-tagsággal járó, kiszámítható és stabil jogrend ugyanis ösztönzi a külföldiek magyarországi beruházásait (ezáltal jövedelmet és munkahelyet teremtve a hazai beszállítóknál is), amely vonzerő csökkenne, ha elhagynánk az uniót. Kilépés esetén számos adminisztratív teher nehezedne a tagországokkal való kereskedelemre, hiszen az EU közös piacán csak az uniós szabályoknak megfelelő termékeket lehet eladni és a kilépés után ezt igazolni kellene. Ez például a német gyárak magyar beszállítóit is sújtaná - mondta a közgazdász.

Emellett egyes termékeknél vámok bevezetése is valószínűsíthető; magyar kutatók nem, vagy csak sokkal kisebb mértékben vehetnének részt európai kutatási projektekben, amely a magyar kutatási és innovációs tevékenységeket visszavetné; magyar munkavállalók is sokkal nehezebben juthatnának álláshoz az EU-ban, és a magyar diákok külföldi tanulási lehetőségei is beszűkülnének - sorolta az elemző.

Darvas Zsolt arra is rámutatott, hogy azt nem lehet megmondani, hogy milyen részterületeken lehetünk nettó befizetők, mert szinte minden uniós alap forrása az MMF-ből, vagyis a hétéves uniós költségvetésből érkezik, de a tagállamok nem egyes alapokba fizetik be a saját részüket, hanem a közös büdzsébe, ahonnan a bizottság az alapokba csoportosítja a kiosztható tételeket. Vagyis csak olyan pénzügyi alapoknál lenne létjogosultsága erről beszélni, melyek függetlenek az EU költségvetésétől, ebből viszont nagyon kevés van.

Még 34,9 milliárdos pluszban vagyunk

Hazánk 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, azóta az Európai Bizottság kimutatása szerint 2018-ig minden évben 500-2000 milliárd forinttal többet kapott a közös kasszából, mint amennyit oda befizetett. Magyarországra az idén kezdődött hétéves időszakban 45,5 milliárd eurónyi uniós forrás érkezik, a magyar befizetés pedig 12,3 milliárd euró, vagyis 34,9 milliárd eurós pluszban vagyunk - idézte az Index Czeti Andrást, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjét, aki egy májusi konferencián beszélt erről.