Magyarországon az alkoholhasználati zavar jelentős egészségügyi, társadalmi és gazdasági problémát jelent. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2016-os adatai szerint a lakosság több mint 21 százaléka érintett, ami meghaladja a kétmillió főt. A férfiak körében a probléma különösen súlyos: 36,9 százalékuknál diagnosztizálható alkoholhasználati zavar, míg a nők esetében ez az arány 7,2 százalékra tehető. A 15 év feletti korosztály évente átlagosan 17,1 liter tiszta alkoholt fogyaszt, ami európai viszonylatban is kiemelkedő – olvasható az Orvosok Lapjában.

Szakemberek szerint súlyos problémát jelent, hogy Magyarország nem rendelkezik átfogó stratégiával az alkoholhasználati zavar elterjedtségének csökkentésére, ezért érdemi prevencióról és edukációról sem lehet beszélni.

Statisztikai adatok szerint 2019-ben a 14 év felettiek 5,2 százaléka tekinthető nagyivónak, és további 20,2 százalék mértékletes fogyasztó. Az alkoholbetegek száma 2017-ben 379 ezer fő volt, de a WHO adatai alapján a tényleges érintettek száma ennél jóval magasabb lehet.

Nagyon kevesen kérnek segítséget

Az alkoholhasználati zavar jelentős terhet ró az egészségügyi és szociális ellátórendszerre. 2022-ben 180 addiktológiai járóbeteg-intézmény és 41 fekvőbeteg-ellátó működött, de a szociális ellátásban is több ezer férőhely áll rendelkezésre.

Ennek ellenére a kezelésbe kerülők aránya rendkívül alacsony: a becslések szerint az érintettek kevesebb mint 10 százaléka, a WHO adatai szerint akár 1 százalék alatti arányban vesznek igénybe intézményi segítséget.

A kezelésből való kiesés és a visszaesés aránya is magas, ami tovább növeli a társadalmi költségeket.

A magánszektor jelenléte az ellátásban marginális, miközben az állami ellátórendszer kapacitásai és hatékonysága is korlátozott. Az ellátásba kerülést számos tényező nehezíti: az  öngondoskodási képesség sérülése, a társadalmi stigma, az adatvédelmi aggályok, valamint a hosszú rehabilitációs időszak anyagi terhei.

A kezelés főként absztinencia-alapú, gyógyszeres és csoportos terápiákat alkalmaznak, de a terápiás paletta széles, a hozzátartozók bevonása is egyre hangsúlyosabb. A probléma gazdasági jelentősége óriási: a kieső munkaerő, a betegségek miatti egészségügyi kiadások, valamint a szociális ellátórendszer terhei évente több százmilliárd forintos veszteséget okozhatnak a magyar gazdaságnak. A prevenció és a korai beavatkozás fejlesztése, valamint a társadalmi szemléletformálás kiemelt gazdaságpolitikai érdek lenne, hogy csökkenteni lehessen az alkoholhasználati zavar okozta közvetlen és közvetett költségeket.