Az adatközpontok energiaigénye világszerte gyorsan nő, különösen a mesterséges intelligencia terjedése miatt. Egyre több szakértő szerint a jelenlegi földi infrastruktúra hosszabb távon nehezen tudja kiszolgálni az MI-modellek igényeit, ezért a technológiai cégek új megoldásokat keresnek. Az egyik legmerészebb elképzelés az, hogy az adatfeldolgozás egy része a világűrbe költözzön. A Space.com szerint 2027 lehet az az év, amikor a mesterséges intelligencia először valóban pályára áll.

A Google egy kísérleti program keretében két, alacsony Föld körüli pályán keringő műhold fellövését tervezi 2027 elején.

Ezek a műholdak a cég saját fejlesztésű mesterséges intelligencia alapú chipjeivel működnének, és egymással lézeres adatkapcsolaton keresztül kommunikálnának. A cél nem az, hogy azonnal működő űrbeli adatközpont jöjjön létre, hanem annak tesztelése, hogy az MI-chipek kibírják-e az űr szélsőséges körülményeit, például a sugárzást és a nagy hőingadozást.

Az ötlet hátterében elsősorban energiaellátási problémák állnak. A földi adatközpontok rengeteg áramot fogyasztanak, és a hűtésük is egyre nagyobb kihívás. Az űrben ezzel szemben folyamatosan rendelkezésre áll a napenergia, amelyet közvetlenül lehetne felhasználni az adatfeldolgozáshoz. Emellett az is szempont, hogy az adatközpontok ne egy-egy ország energiahálózatát terheljék, ami hosszabb távon gazdasági és geopolitikai előnyt is jelenthet.

Nem csak a Google gondolkodik az űrbeli adatfeldolgozásban. Elon Musk SpaceX-e a Starlink műholdrendszerhez kapcsolódva vizsgálja, hogyan lehetne számítási kapacitást elhelyezni a hálózatban, míg több startup hagyományos grafikus processzorokra épülő rendszerekkel kísérletezik. A háttérben az áll, hogy a mesterséges intelligencia piaca gyorsabban nő, mint ahogy a földi adatközpontok bővíthetők.

Ugyanakkor az űradatközpontok számos nehézséget is felvetnek. Az űrben sokkal nehezebb a hő elvezetése, a nagy adatforgalom biztosítása technikailag bonyolult, a műholdak javítása pedig rendkívül költséges.

Emellett az alacsony Föld körüli pályák egyre zsúfoltabbak, az űrszemét pedig komoly kockázatot jelent minden új rendszer számára.

Szakértők szerint még akkor is, ha a 2027-re tervezett kísérletek sikerrel járnak, az űrben működő adatközpontok nem fogják rövid távon kiváltani a földieket. Inkább kiegészítő megoldásként jelenhetnek meg, különösen energiaigényes vagy speciális feladatok esetében. A kísérletek ugyanakkor jól mutatják, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése már nemcsak technológiai, hanem energetikai kérdéssé is vált, és a digitális gazdaság jövője akár a világűrben is formálódhat.

Kapcsolódó