1988-1990
A demokratikus ellenzék meghatározó egyéniségeit tömörítő Szabad Kezdeményezések Hálózata 1988. novemberében alakult párttá. Egy ével később népszavazást kezdeményez négy kérdésről, köztük a köztársasági elnök megválasztásának módjáról, amely sikert hoz a pártnak.

1990-1994

Az első szabad választásokon a párt 92 mandátumot szerez (21,39 százalék), és a második legnagyobb párt lesz a parlamentben. Az addig elnök nélküli párt vezetőjévé Kis János filozófust választják. Megszületik a később különösen a szélsőjobb által bírált MDF-SZDSZ-paktum, amely viszonylag tág mozgásteret biztosított a kormánynak, cserébe az SZDSZ Göncz Árpádot jelölhette köztársasági elnöknek. Az önkormányzati választások tovább erősítették a párt helyzetét, ezen az SZDSZ érte el a legjobb eredményt. Budapest első szabadon választott polgármestere, a párt jelöltje Demszky Gábor lett.

1994-1998
A májusi választásokon 69 mandátumot szerzett, és ezzel a második legnagyobb parlamenti párt lett. Az őszi önkormányzati választásokon a párt megőrzi pozícióit, Demszky Gábort – Budapest főpolgármesterét – újraválasztják. Az MSZP – bár egymaga megszerezte a mandátumok több mint felét – koalíciót ajánlott a liberális pártnak, amit a párt elfogadott. Tiltakozásul kilépett a párt egyik volt alapító elnöke, Tölgyessy Péter, az akkor ellenzéki Fidesznél folytatta pályafutását. Kuncze Gábor belügyminiszter és a miniszterelnök koalíciós helyettese lesz. A Tocsik-ügy kirobbanásának hatására kicserélődik a párt vezetése. 1997 áprilisában Pető Iván lemondott az elnöki tisztségről. Utódját rendkívüli küldöttgyűlés választotta meg, Kuncze Gábor személyében.

1998-2002

Az SZDSZ az első fordulóban 7,57 százalékot kapott, a parlamentbe minden eddiginél kevesebb, huszonnégy képviselőt delegálhattak.  A választási vereség miatt 1998. május 24-én Kuncze Gábor és a párt ügyvivői testülete lemondott, így június 20-án a kongresszus Magyar Bálintot, a Horn-kormány kultuszminiszterét választotta meg új elnöknek. Demszky Gábort - a szavazatok 58,22 százalékával - újraválasztják Budapest főpolgármesterének.
Az SZDSZ 2000. decemberi küldöttgyűlése Demszky Gábort választotta a párt elnökévé. A főpolgármester fél év múlva lemondott a pártelnökségről, és ismét Kuncze Gábor lett az SZDSZ vezetője. Tamás Gáspár Miklós 2000-ben kilépett a pártból.

2002-2006

A 2002-es országgyűlési választásokon az első fordulóban 5,57 százaléknyi szavazatot szerzett az SZDSZ, ami éppen elegendő volt a Parlamentbe kerülésre, így – a két forduló eredményei alapján – 20 mandátumhoz juthatott. A párt megköti második koalíciós szerződését az MSZP-vel Az SZDSZ négy tárcát szerzett meg: a környezetvédelmi, az oktatási, a gazdasági és az informatikai minisztérium élére került SZDSZ-es miniszter. Miután Medgyessy Péterről kiderül, hogy állambiztonsági tiszt volt, az ügynöklista nyilvánosságra hozataláért szinte fennállása óta kardoskodó SZDSZ kényes helyzetbe kerül. A párt vezetése végül a koalíció fenntartása mellett dönt, mert egy új választás szinte biztosan Orbán Viktor sikerét hozná. Tiltakozásul Kis János és Hack Péter is kilép az SZDSZ-ből. (És még egy nagy kilépő: a Wekler Ferenc gazdasági ügyei ellen így tiltakozó Eörsi István.). 2003. március 1-jén a párt küldöttgyűlést tartott. Kuncze Gábor elnöknek ekkor Bauer Tamás volt a kihívója, ám Kuncze megőrizhette posztját a párt élén. Az Európai Parlamenti választásokon rendkívül rosszul szerepelt a liberális párt. Demszky Gábort negyedszer is újraválasztották Budapest főpolgármesterének.