Abszolút többség: A mandátumhoz jutás feltétele - egyéni választókerületben - a szavazatok több mint felének megszerzése (Ld. még: relatív többség). Ez az elv érvényesül a választás első fordulójában.

Arányos választási rendszer: A jelölő szervezetek a rájuk leadott szavazatok arányában jutnak mandátumhoz (Ld. még többségi és vegyes választási rendszer).

Egyéni országgyűlési választókerület: Az országgyűlési választási rendszer eleme. Az ország területe 176 egyéni választókerületre oszlik, melyekben egy-egy képviselőt választanak a többségi elv alapján.

Eredményesség: Az eredményesség az egyéni választókerületi választás első fordulójában értelmezhető, vizsgálatára akkor kerülhet sor, ha a szavazás érvényes. Az első forduló akkor eredményes, ha valamely jelölt megkapta az érvényes szavazatok több mint felét. Ha e feltétel nem teljesül, második fordulót kell tartani. A második fordulóban már nincs eredményességi feltétel: relatív többséggel is mandátumhoz lehet jutni.

Érvényesség: Az első forduló - mind az egyéni, mind a területi választókerületben - akkor érvényes, ha a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott. Ha érvénytelen az első forduló, akkor másodikat kell tartani. A második forduló - mind az egyéni, mind a területi választókerületben - akkor érvényes, ha a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott.

Kampánycsend: A szavazást megelőző nap 0.00 órájától a szavazás napján 19.00 óráig (a szavazás lezárásáig) választási kampányt folytatni tilos. A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás (szavazásra történő szervezett szállítás, étel-ital adása), pártjelvények, zászló, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy a nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton.

Közös lista: A pártok közös egyéni választókerületi jelölés alapján - ugyanazon pártok részvételével - közös területi listát, közös területi listák alapján - ugyanazon pártok részvételével - közös országos listát állíthatnak. A közös jelöltet/listát állító pártok a választási eljárás szempontjából egy jelölő szervezetnek számítanak.

A közös lista nem kap mandátumot, ha országosan az érvényes szavazatoknak legalább tíz százalékát, kettőnél több párt által állított közös lista esetében legalább tizenöt százalékát együttesen nem érték el. Az utóbbi határt elérő közös listának az a tagja, amely az összes területi pártlistára leadott országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát nem érte el, kiesik és nem kap mandátumot. A közös egyéni választókerületi jelölt és a közös területi lista töredékszavazatai az érintett pártok által - országosan egységesen - előzetesen meghatározott arányban kerülnek fel a közös jelöltet, illetőleg a közös listát állító pártok országos listáira. A pártok eltérő rendelkezése hiányában a töredékszavazatok arra a közös országos listára (ha van ilyen) kerülnek fel, amelyet a jelöltet, illetőleg a listát állító pártok indítottak.

Közvélemény-kutatás: A szavazás napját megelőzően és követően közvélemény-kutatás végezhető, annak eredményét azonban a szavazást megelőző nyolcadik naptól a szavazás befejezéséig nem szabad nyilvánosságra hozni. A szavazás napján a választópolgárok nyugalma és a zavartalan szavazás érdekében csak az alábbi feltételekkel végezhető közvélemény-kutatás:
- csak névtelen lehet és az önkéntességen alapulhat;
- a közvélemény-kutatók abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphetnek be; a közvélemény-kutatók a választópolgárokat nem zaklathatják, nyilatkozatra nem kényszeríthetik, és csupán a szavazóhelyiségekből kilépőket kérdezhetik meg. A választópolgárnak joga van véleményét titokban tartani.

Külképviseleti névjegyzék: Azon választópolgárok jegyzéke, akik a Magyar Köztársaság valamelyik nagykövetségén vagy főkonzulátusán kívánják leadni szavazatukat. A külképviseleti névjegyzékbe vételt a választópolgár a magyarországi lakcíme szerinti helyi választási iroda vezetőjétől kérheti.

Mozgóurna: A mozgásában gátolt választópolgárt szavazásának lehetővé tétele érdekében - kérésére - az illetékes szavazatszámláló bizottság két tagja lakásán, tartózkodási helyén felkeresi a mozgóurnával. A szavazás titkosságát ekkor is biztosítani kell. A mozgóurnás szavazást a választást megelőzően a jegyzőtől, a szavazás napján az illetékes szavazatszámláló bizottságtól lehet kérni. Külképviseleten mozgóurnás szavazásra nincs lehetőség.

Országos (kompenzációs) lista: A párt országos listát állíthat, ha legalább hét területi (megyei) választókerületben sikerült listát állítania. Az országos listáról való mandátumszerzés célja, hogy az egyéni választókerületek választási eredményeiben kialakult aránytalanságot csökkentse. Az országos listákon a jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában (a számítás módját az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 4. számú melléklete tartalmazza), a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz. Minimum ötvennyolc mandátum kerül ilyen módon kiosztásra.

Relatív többség: Az a jelölt jut mandátumhoz, aki a legtöbb szavazatot kapta. A győzelemhez elegendő, hogy a jelölt akár csak egy szavazattal többet kapjon ellenfelénél (Ld. még: abszolút többség). Az országgyűlési választáson az egyéni választókerületi választás második fordulójában kerül alkalmazásra.

Szavazókör: A választási rendszer legkisebb területi egysége, melynek a területén lakóhellyel rendelkező választópolgárok azonos szavazóhelyiségben szavazhatnak. A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egy szavazókörre mintegy 600, de legfeljebb 1200 választópolgár jusson, településenként azonban legalább egy szavazókör kialakítása kötelező.

Szavazólap: A választópolgárok szavazatának leadására szolgáló nyomtatvány. A országgyűlési képviselő-választáson a választópolgárok két szavazólapot kapnak. Külön szavazólap szolgál az egyéni választókerületi jelöltre és külön szavazólap a területi listára történő szavazáshoz. Szavazni csak a hivatalos szavazólapokon lehet. A szavazólap kiadása előtt a szavazatszámláló bizottság a szavazólapot ellátja hivatalos bélyegzőjével, ennek hiánya a szavazat érvénytelenségét vonja maga után. A szavazólapokat kitöltésük után borítékba helyezve kell az urnába dobni. Ha a választópolgár a szavazólapnak az urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja és helyébe új lapot ad ki. A bizottság a rontott szavazólap helyett újat csak egyszer adhat ki.

Területi választókerület (területi lista): Az országgyűlési választási rendszer egyik eleme, melynek területe a megye/főváros területéhez igazodik. A területi választókerületben az a párt állíthat listát, amely a területi választókerületben található egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított.
A választópolgár egyetlen párt listájára adhatja le szavazatát. A pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában - az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 4. számú mellékletében írt számítási mód alapján - a szavazólapon szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz. Százötvenkét képviselőt választanak területi listákról.

Töredékszavazat: Töredékszavazatnak minősül: 1) egyéni választókerületben a választás első érvényes fordulójában az olyan pártjelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot; 2) területi választókerületben - a választás érvényes fordulójában - a listákra leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendőek, illetőleg amelyek mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghaladták. Ezen szavazatok alapján kerülnek kiosztásra az országos lista mandátumai.

Vegyes választási rendszer: A többségi és arányos választási rendszer ötvözete. Hazánk országgyűlési képviselő-választási rendszere vegyes: az egyéni választókerület többségi rendszerű, a területi és országos listás rendszer pedig arányos.