Óriási feltűnést keltett, hogy a CIB szeptember elsejétől zárolta a Zalabaromfi bankszámláját. Mivel a társaság (amely az előbbi mellett azt is nyilvánosságra hozta, hogy a CIB-től vett fel kölcsönt) a hitelintézetnek nyomatékos és többszöri kérésére sem adott felmentést a banktitok alól, az ügyről további részletek nem igazán derültek ki. A bank a zárolással találgatások szerint esetleg meg akarta akadályozni, hogy a Zalabaromfi pénze az állítólag pénzügyi gondokkal küzdő Gabonatranshoz kerüljön át (Napi, 2008. szeptember 18.). Lapunk az eset után a bankoktól megpróbálta megtudni: pontosan milyen szituációban képzelhető el egy cég számlájának a zárolása. Lovas Emese, a Commerzbank üzletfejlesztési igazgatója szerint az ügyféllel kötött szerződés is feljogosítja a hitelintézetet erre. Gyakori konstrukció az óvadéki számla előírása egy konkrét ügylet biztosítéki rendszerének megerősítéseként, illetve amikor egy cég árbevételét a bankra engedményezi. Így az engedményezés révén befolyó összegek is egy külön számlára érkeznek, melyet a bank szintén zárolhat. Van olyan eset is, hogy a hitelszerződés részét képezi a bank üzletszabályzata, amit az ügyfél a hitelszerződés aláírásakor szintén elfogad. A banki üzletszabályzatokban is szokott olyan kitétel lenni, ami lehetővé teszi a bank számára az ügyfél számlájának zárolását. A Commerz - emelte ki Lovas - különös hangsúlyt fektet arra, hogy ügyfelei figyelmét már a szerződéskötés előtt felhívja az üzletszabályzatban foglaltakra. A Raiffeisen jogi osztályának tájékoztatása szerint a zárolásra a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése érdekében kerülhet sor. Ezt az eljárást alkalmazza a bank olyankor is, amikor egyéb jogszabály alapján köteles korlátozni a számlatulajdonos bankszámlához történő hozzáférését. Ilyen eset lehet, ha a számlatulajdonos cég felszámolás alá kerül, csődöt jelent vagy a bankszámlán olyan azonnali beszedési megbízás áll sorban, amelynek teljesítése a pénzforgalmi jogszabályok alapján megelőzi a számlatulajdonos megbízásainak teljesítését. Itt is elmondták, hogy a bank üzletszabályzata, illetve az ügyféllel kötött szerződés is tartalmazhat olyan rendelkezést, amelynek alapján a számlát be lehet "fagyasztani". A bankszámla - hívták fel a figyelmet az Ersténél - az ügyfél hozzájárulásával is zárolható. Az ügyfél akkor kéri számlájának zárolását, ha elveszítette az azonosító okmányát vagy a pin-kóddal együtt a bankkártyáját és tart a visszaéléstől. A K&H belső utasításai szerint zárolásra lényegében akkor kerülhet sor, ha olyan követelést jelentenek be a banknál, aminek a jogalapját és a jogcímét kétséget kizáróan bizonyítják (például hatósági megkeresések, bírósági ítélet). Lehetőség van a számlán részösszeg vagy a zárolás időpontjában rendelkezésre álló teljes követelés zárolására. A zárolt összeg a zárolás időtartamára kikerül a számlatulajdonos szabad rendelkezése alól. A zárolt összegen felüli számlakövetelés szabad rendelkezésű marad. A számla forgalmát ugyanakkor nem korlátozzák. Az ügyfél kérésére itt nem lehet zárolni, mivel az így "blokkolt" összeg az ügyfél szabad rendelkezése alól és ezáltal az inkasszókörből is kikerül.