A fizetett szabadságuk időtartama alatt megbetegedő európai uniós munkavállalók jogosultak egy későbbi időpontban a betegségükkel megegyező időtartamú fizetett szabadságra - döntött az Európai Bíróság csütörtökön. A jog a munkaképtelenség felmerülésének időpontjától függetlenül fennáll.

A betegszabadság nem szabadság

Az EU Munkaidő Direktívája szerint minden uniós állampolgár jogosult éves szabadságra. A bíróság rámutatott, hogy a legalább négyheti fizetett éves szabadságra való jog különösen fontos az EU szociális jogi szabályozásában, amely elvet határozottan rögzíti az Európai Unió alapjogi chartája is. A fizetett szabadsághoz való jogot nem szabad megszorító jelleggel értelmezni - teszik hozzá. A bíróság azt is hangsúlyozta, a fizetett éves szabadságra való jogosultság célja, hogy a munkavállaló pihenjen, relaxáljon és élvezze szabadidejét. A betegszabadsághoz való jog célja más, miután a munkavállaló munkaképtelen állapotból való felépülését teszi lehetővé - áll az indoklásban.

A fizetett éves szabadság céljára tekintettel, a bíróság egy korábbi állásfoglalása szerint azon dolgozó, aki fizetett éves szabadságának kezdete előtt válik munkaképtelenné, a fizetett szabadságot szintén jogosult egy másik, a betegszabadsággal nem egybeeső időszakban kivenni.

A csütörtöki bírósági ítélet szerint azonban a jogosultság szempontjából a munkaképtelenség felmerülésének dátuma irreleváns. Ellentétes lenne a fizetett szabadsághoz való jogosultság céljával, amennyiben a munkavállaló fizetett szabadságának egy későbbi időpontra halasztásának jogát csak abban az esetben biztosítanák, amikor a munkaképtelenség már a fizetett szabadság időszakának kezdete után állt volna elő - szögezik le. Az Európai Bíróság döntését egy spanyol szakszervezetnek áruházak csoportja ellen indított keresete előzte meg.

Vékonyabb lehet a boríték

Mielőtt a hazai munkavállalók kitörő örömmel fogadnák az uniós regulát, fontos szem előtt tartani, hogy az új Munka törvénykönyve (Mt.) nem hagyja érintetlenül a szabadságolás szabályait sem. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke pozitívnak tartja, hogy a szabadságolás rendjével, illetve a távolléti díj alkalmazásával kapcsolatos szabályokat csak 2013-tól kell alkalmazni, akkor azonban csökkenhet a fizetett szabadság idejére kapott bér. Ez azért következhet be, mert az eddigi, az átlagkereset alapján számolt javadalmazás helyébe az annál alacsonyabb összeget jelentő, távolléti díj alapú elszámolás lép majd, ahogyan a táppénz esetében is. Mérsékelheti a szabadság idejére járó fizetéseket a műszakpótlékok alapbéresítésének korábbinál szélesebb lehetősége is.

Az elfogadott törvények szerint az egyéni munkaszerződéseket is módosítani kell a régi és az új mt. közötti összhang megteremtése végett, és ha még a munkaadók sincsenek erre felkészülve, akkor hogyan tudnának a munkavállalók eligazodni − veti fel Borsik János. Az átmeneti rendelkezések szerint jövőre érvényüket vesztik azok a kollektív szerződések, amelyeket nem az új kódex szerint reprezentatívnak minősülő szakszervezetek kötöttek. Vagyis a kollektív szerződések megkötésére jogosult szakszervezeteknek és szakszervezeti konföderációknak újra kellene azokat kötni, feltéve, hogy a munkáltató akar egyáltalán új szerződést.