A Magyar Nemzeti Bank (MNB) - helyszíni ellenőrzést is magában foglaló - célvizsgálatot végzett a dél-koreai tulajdonban lévő KDB Bank Európa Zrt.-nél a hitelintézet felügyeleti adatszolgáltatása szabályszerűségének áttekintésére. Ennek során hiányosságokat tárt fel az értékvesztés IFRS 9 (azaz a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerinti számviteli sztenderdek) szerinti kezelése, s az ezzel kapcsolatos belső szabályozás, módszertan kialakítása és elfogadása terén.

Hiányoznak az olyan indikátorok is a KDB Banknál, amelyek lehetővé teszik a hitelkockázat megnövekedésének előretekintő azonosítását. A hitelintézet mindezekre nem készült fel, noha az új IFRS sztenderdeket már 2018. január 1-je óta alkalmaznia kellett volna.

Kapcsolódó

12,5 milliós bírság

Több hiányosságot azonosított emellett az MNB a szavatoló tőkéből történő különböző levonások kapcsán, illetve az adatszolgáltatásában is. A hitelintézet egyebek közt a számviteli szabályokat megsértve egy beruházása kapcsán nem az immateriális javak közt mutatta ki költségeit, s emiatt azokat nem is vonta le a szavatoló tőkéből. Problémák voltak a származtatott ügyletek kitettségértékének megállapításánál, azok hitelértékesítési korrekciója és az azok kockázatára vonatkozó tőkekövetelmények módszertanát illetően is.

A KDB Bank fedezeti nyilvántartásának hiányossága miatt az erre vonatkozó felügyeleti adatszolgáltatása nem felelt meg maradéktalanul a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Mindezek alapján az MNB kötelezte a KDB Bankot, hogy a feltárt hiányosságokat szüntesse meg, s erről - a hitelintézet vezető testületei által is megtárgyalt, jóváhagyott belső ellenőri jelentés megküldésével - számoljon be. A jogsértések miatt az MNB összességében 12,5 millió forint felügyeleti bírságot is kiszabott a hitelintézetre.

A bírságösszeg meghatározásakor a jegybank figyelembe vette a feltárt jogsértések összhatásának kockázatát, a bank által alkalmazott eljárások, megoldások és folyamatok hiányosságait. Enyhítő körülménynek számított, hogy a hiányosságoknak nem volt hatása az ügyfelekre vagy pénzügyi intézményrendszer szereplőire, illetve, hogy a hitelintézet több hiányosságot már a vizsgálat során korrigált vagy jelezte szándékát azok megszüntetésére - olvasható a közleményben.