A pénzügyminiszter a Magyar Nemzet pénteki számában közölt interjúban emlékeztetett, hogy a járvány előtti évtizedet Magyarország adósságcsökkentésre és a növekedési tényezők megerősítésére használta fel, így a világjárvány okozta gazdasági visszaesés ellensúlyozására a kormány költségvetési átrendezéssel tudott keresletet generálni, bér- és beruházási támogatásokat adni. Nem kellett külső pénzügyi mentőöv, a magyar államháztartás képes volt háromezermilliárd forintot előteremteni. Emiatt azonban megugrott a hiány és az államadósság, de ez történt Európa más országaiban is - idézte Varga Mihályt az MTI.

Varga Mihály reagált Surányi György volt jegybankelnök kritikájára is, aki egyebek közt azt kifogásolta, hogy az egyensúlyi mutatók, feltételek rosszabbul állnak, mint korábban. A pénzügyminiszter szerint minden európai uniós ország megszenvedte és még szenvedi a 2020-2021-es gazdasági visszaesést, amely kétszer akkora erejű volt, mint a megelőző világválság 2008-2009-ben. Véleménye szerint a gazdasági mutatóinkat összehasonlítva más országokéval, Magyarország nem áll rosszul. Varga szerint Magyarország GDP-hez viszonyított adósságállománya jóval alacsonyabb az uniós átlagnál, és most azon dolgoznak, hogy újra csökkenő pályára kerüljön.

Kapcsolódó

 1100 milliárdos megszorítás: kiadási plafont húztak

A sikeres újraindítás után a magyar gazdaság teljesítményét már kisebb mértékben szükséges állami beruházásokon keresztül is ösztönözni. Ezért az egyensúlyi pályához való gyorsabb visszatérés érdekében egy év végi kiadási plafont húzott a kormány, 350 milliárd forinttal növelve ezzel az idei pénzügyi tartalékokat, a jövő évi költségvetésben pedig egyes állami beruházások átütemezésével 755 milliárd forint megtakarítást ér el. Ezzel a lépéssel kisebb hiány és így kisebb adósságállomány érhető el - nyilatkozta Varga.

A miniszter nem tart attól, hogy az állami beruházások elhalasztása fékezheti a következő év gazdasági növekedését, továbbra is jóval öt százalék fölötti növekedéssel számol 2022-re. Az Európai Unió legmagasabb, 27,5 százalékos beruházási rátája a magyar gazdaságban van.

A választások előtti pénzosztás nem marad el

A tárcavezető közölte: a tartalékokat úgy növeli a kabinet, hogy közben jut forrás a 13. havi nyugdíjra, a családi adó-visszatérítésre, a 25 év alattiak adómentességére, a munkát terhelő adók 750 milliárd forintos csökkentésére és a béremelésekre is.

Az egyensúlyi mutatók javításával Magyarország felkészültebb lehet a világgazdasági kockázatokkal szemben, erősödik a pénzügyi stabilitás, tovább javulhat a befektetői megítélés - összegezte a tárcavezető.