Magyarországon 5,5 millióan élnek súlytöbblettel, már a magyarok 24 százaléka elhízott, szemben a 2014-es adattal, amikor még csak a lakosság 20,6 százalékát érintette az obezitás (elhízásbetegség), hangzott el a Elhízás Világnapja kapcsán tartott háttérbeszélgetésen.

Világszerte 2035-re minden negyedik embert érinti majd az obezitás. A krónikus betegségként elismert obezitás bizonyítottan közel 200-féle szövődmény kialakulásával áll összefüggésben, a társbetegségek ráadásul gyakran már akkor megjelennek, amikor a súlytöbblet még nem tekinthető extrémnek. 

A kilókkal együtt a diabétesz, a szívelégtelenség, de 13 különböző rosszindulatú megbetegedés, valamint a mentális betegségek kockázata is megugrik, illetve a napjainkban egyre nagyobb kihívásnak számító termékenységi problémákkal is kapcsolatba hozható a túlsúly.

Az obezitás pusztító szövődményei számos szervrendszert érintenek, ami különösen megnehezíti a komplex, páciensre szabott terápiák kialakítását. Az elhízással élő betegek hatékony kezelése több terület – így a  háziorvosok mellett például endokrinológusok, dietetikusok, mozgásszervi betegségekkel foglalkozó és mentálhigiénés szakemberek – értő együttműködését igényli, és magában foglalhatja a megfelelő táplálkozásra és a rendszeres fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatást, átfogó viselkedésterápiát, valamint szükség esetén gyógyszeres és műtéti lehetőségeket, hangzott el a háttérbeszélgetésen.

Kapcsolódó

Ha nem állítjuk meg a lakosság elhízását az végzetes következményekkel is járhat: globálisan évente több mint 5 millióan halnak meg túlsúly és elhízás következtében megjelenő betegségek miatt.

A túlsúly számos betegség kockázatát növeli

Valamennyi civilizációs megbetegedés rizikófaktora az obezitás, mondta Merkely Béla belgyógyász, kardiológus, a Semmelweis Egyetem rektora. Az Európai Unió (EU) országaiban évente 1,8 millióan halnak meg valamilyen kardiovaszkuláris betegségben, ez óvatos becslések szerint 210 milliárd euróba kerül, ami több, mint az EU éves büdzséje. A kardiovaszkuláris betegek számában élen járunk, Magyarországon folyamatosan emelkedik az elhízottak aránya, a 30 feletti BMI vagyis testtömegindex a magyarok 26 százalékánál jellemző.

A magyar az egyik legjobban elhízott nemzet, az EU-országain belül még Málta jár hasonló cipőben, emellett pedig az EU-ból kilépő Egyesült Királyságban is magas az elhízottak aránya, sorolta az adatokat Merkely Béla.

Az elhízás jelentős kardiovaszkuláris rizikó, emelkedik a vérzsírszint, ami a testben lerakódva sztrókot vagy alsó végtagi szűkületet is okozhat, emellett számos más betegség, például alvási apnoe is kialakulhat és szívelégtelenséget is okozhat.

A professzor kiemelte: 5 kilogramm súlynövekedés 30 százalékkal növeli a kardiovaszkuláris kockázatot. Ha egy gyermek túlsúlyos, nagy az esélye, hogy felnőttként is túlsúllyal küzd majd, emelte ki Merkely Béla.

Nem csak a BMI számít

Az obezitológiai centrumban nem a BMI érték alapján döntenek, inkább a haskörfogatot veszik alapul, mondta Bedros J. Róbert - belgyógyász, obezitológus, az Országos Obezitológiai Centrum alapító-elnöke. Magyarországon ezer fekvőbeteget és háromezer járóbeteget látnak el az elhízás kapcsán, az úgynevezett sikerráta 70 százalék körül alakul, ők azok, akik megtartják az optimálisabb súlyt, a betegek 30 százaléka pedig lemorzsolódik. 

1975 óta háromszorosára nőtt az elhízás, a gyerekek elhízása 2024-ben 18 százalékos volt. Manapság több az elhízott ember a világban mint az alultáplált. Megváltoztak az étkezési szokásaink, megváltozott az életmód, sokan végeznek ülőmunkát, kevesen sportolnak. Példaként említette, hogy egy rossz fogyókúrával évek alatt akár 30 kilót is fel lehet szedni. Az elhízottak 65-70 százaléka nem is tudja, hogy többet eszik a kelleténél.

Egyelőre azt tapasztaljuk, hogy a lakosság elhízását, mint folyamatot nem tudjuk megállítani csak kontrollálni

– emelte ki Bedros J. Róbert. 

Kimutatható nemzetgazdasági haszna is lenne annak, ha csökkenne a túlsúlyosok aránya. Példaként említette, hogy 2016-ban például a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek 30 milliárd forintba került az elhízás miatt kialakult betegségek kezelése. 

Vannak tévhitek...

Magyarországon a túlsúlyosok többsége, ha nem tud lefogyni endokrinológushoz fordul, tévhit jellemzően az, hogy ha valaki túlsúlyos, akkor a súlytöbblet hátterében valamilyen hormonális zavar áll, ez csak a elhízottak néhány százalékát érinti, mondta Takács István belgyógyász, endokrinológus, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgatója. 

A pajzsmirigy alul működés a teljes lakosság 4 ezrelékét érinti, a 60 év feletti nők esetében pedig 4-6 százaléknál diagnosztizálják a problémát. Az elhízás hátterében ritkán áll endokrinológiai probléma, de a túlsúly gyakran vezet hormonális zavarhoz, emelte ki. 

Nagyon rosszak a rákstatisztikáink

Az obezitás szoros kapcsolatban van a daganatos betegségek kialakulásában, erről már Dank Magdolna, onkológus, az Országos Onkológiai Intézetet főigazgatója beszélt. Az összes rosszindulatú elváltozás kialakulása mögött 5 százalékban az elhízás áll. Magyarországon a tumoros betegek 50-60 százalékban elhízottak. Utalt arra is, hogy az OECD rákügyi országprofilja szerint Magyarországon a daganatos halálozás 32 százalékkal meghaladja az uniós átlagot, erről az Economxon is írtunk.

Összesen 13 daganat típusnál igazolt, hogy a túlsúly növeli a betegség kialakulásának kockázatát, például az emlőrák, emésztőrendszert érintő daganatok, a veserák, az epehólyag-, a gyomor-, a hasnyálmirigy-, a méhnyak- és a petefészekrák esetében is. Azt mondta az onkológus, hogy az elhízás a  dohányzás mögött a második helyen áll a rizikófaktorok között, az alkohol a harmadik helyre került. Ha a kóros testsúlyt csökkenteni tudjuk, akkor azzal nagy egészségnyereséget érhetünk el és a prevenció fontosságát is hangsúlyozta Dank Magdolna.

Nem sportolunk eleget

Az Eurobarométer adatai szerint a magyarok 60 százaléka soha nem sportol, 22 százalék ritkán edz, csupán az emberek 4 százaléka, aki rendszeres testmozgást végez, mondta Vágó Hajnalka kardiológus, sportorvos, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Sportorvostan és Kardiológiai Tanszékének egyetemi tanára. 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) heti minimum 150 perc közepesen intenzív vagy 70 perc nagy intenzitású aerob testmozgás ajánl, ezt érdemes kiegészíteni, heti 2-3 erősítő edzéssel és nyújtó gyakorlattal is, mondta a sportorvos. A testmozgás előnyei között említette, a szív-és érrendszeri rizikófaktorok csökkentését, az immunrendszer erősítését, a megfelelő mozgással súlycsökkenés is elérhető, valamint hangulatjavító hatása is van, csökkenti a szorongást, a stresszt. 

A túlsúlyos vagy elhízott emberek legalább hetente háromszor végezzenek közepes intenzitású testmozgást. A napi 1800 lépés is jó hatással van az egészségre, ebben már applikációk is segítenek.

A szakemberek felhívták arra is a figyelmet, hogy az elhízás olyan mint a rák, csak egy életen át tart.

Olyan nincs, hogy valaki meggyógyul az obezitásból, folyamatos kontroll alatt kell tartani a súlyt és akkor az ember megengedheti magának, hogy normál testsúlya legyen, mondta Dank Magdolna az OOI főigazgatója.