A magyarok többségének – több mint hatvan százalékának – gondja van az alvással, de csupán a rosszul alvók tíz százalék fordul orvoshoz, ez derül a Magyar Alvás Szövetség statisztikai adataiból.
Probléma, hogy az alvásbetegség már nem csak a felnőtteknél jelentkezik, de 8-10 éves gyermekek között is egyre többen küzdenek alvászavarral, sok a feszült, frusztrált, magatartászavaros gyermek.
Száz év alatt egy órával csökkent az alvásidő
A koronavírus-járvány előtt, közben és a pandémia után is folyamatosan vizsgálták a magyarok alvás minőségét, és az látszik, hogy az elmúlt öt évben folyamatosan romlott a magyar emberek alvása
– mondta G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke.
Az alvásbetegségek összefüggésben vannak a földrajzi zónákkal is, mindenhol mások az alvási szokások, hiszen nem mindegy, hogy valaki egy észak-európai országban él, ahol az év nagyobb részében van sötét vagy egy mediterrán országban, ahol a napsütéses órák száma sokkal magasabb.
Kapcsolódó
Ha az ember mesterségesen beavatkozik a cirkadián ritmusba, utalt G. Németh György az óraátállításra, akkor az problémákat okozhat.
Úgy fogalmazott: jó lenne, ha a jövőben nem szórakoznának tovább az óraátállítással.
Példaként említette, hogy száz év alatt egy órával csökkent az alvás mennyisége, ha még többet akarunk a nappalból kizsigerelni, akkor 50 év múlva újabb egy órával fogunk kevesebbet aludni.
Nagy baj van, ha itt nem avatkozunk be, akkor annak nagyon rossz vége lesz. Kiemelte: nem csak a magyarok, de a világ sem alszik jól, a Covidnak nagyon rossz hatása volt az alvásunkra. A magyarok hétköznap 6-8 órát alszanak átlagosan, ez rosszabb, mint a nemzetközi átlag, a szakemberek ajánlása szerint egy felnőtt szervezetnek 7-9 óra alvásra van szüksége.
A magyar felnőtt lakosság 63 százaléka fáradékonyabb, mint a Covid előtt, minden ötödik ember kevesebbet alszik, mint a 2020-as évet megelőző időszakban. A címzetes egyetemi docens azt tanácsolja, hogy, akinél az alvászavar krónikussá válik: hetek, netán hónapok óta fennáll, mindenképpen forduljon orvoshoz. Hangsúlyozta: a magyarok 63 százaléknak vannak alvásproblémái.
Az alvásbetegség kialakulásának időtartama hosszú, de a kezelés sem megy egyik pillanatról a másikra.
A legsúlyosabb alvászavar a légzéskimaradás, az alvási apnoé, amibe bele is lehet halni, ez nem játék, emelte ki G. Németh György. A statisztikai adatok azt mutatják, évről évre egyre nő az alvási apnoéban szenvedők száma világszerte.
Beszélt az alváskönnyítő eszközökről is, ezeket egyre többen használják. A telefonos appok és az okoseszközök segítségével jól mérhető az alvás minősége. Az alvásegészségügyben pedig a mesterséges intelligencia komoly segítséget tud nyújtani.
Az alvás alapvető szükséglet, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás a napi tevékenység meghatározója – mondta Szalay Katalin neurológus, alvásterapeuta. Jó minőségű alvással a stressz csökkenthető, a jó alvást segítheti a rendszeres sport, a megfelelő táplálkozás, az alvásbarát környezet, a zsilip a munkahely és az otthon között, valamint a relaxációs gyakorlatok is.
Minden második magyar kialvatlan
A magyarok alvás minősége változatos képet mutat. A válaszadók fele többnyire eleget alszik, de a kipihenten kelők aránya sokkal alacsonyabb, csupán 39 százalék. A válaszadók fele keveset alszik, és magas azoknak az aránya is, akik fáradtan ébrednek, ez derül ki, a Jysk és a Magyar Alvás Szövetség reprezentatív kutatásból.
Jellemzően két alvási problémát jelöltek meg válaszadók, a leggyakoribb gond az éjszakai ébredés, a másik pedig, hogy nehezen alszunk el.
A válaszadók többsége (57 százalék) felébred szinte minden éjjel, 44 százalék pedig nehezen alszik el.
Minden harmadik válaszadó pedig arról számolt be, hogy horkol, 39 százaléknak ízületi fájdalmai vannak, és csak minden tizedik válaszadó ébred panaszmentesen. Ha nem alszunk jól, az kritikus hatással van az élet számos területére, csökkenhet a munkateljesítmény, a koncentráció, a reakcióidő, valamint a fizikai és mentális teljesítmény is, ez pedig növeli a stresszt. A krónikus alváshiány komoly egészségügyi kockázatokat hordoz. A hideg és sötét téli időszakban sokan érezhetik magukat fáradékonynak, de nem biztos, hogy a sötétség vagy a lehangoltság okozza a fáradékonyságot, hanem a nem megfelelő fekhely.
Az életünk egyharmadát alvással töltjük, egy ember az élete során körülbelül 25 éven keresztül alszik, ezért is fontos a minőségi alvás
– mondta Szilvási Krisztina, a Jysk kommunikációs vezetője.
A 2024. október végén készült reprezentatív kutatásban 1100 főt kérdeztek meg. A megkérdezettek ötöde keveset alszik, vagyis napi 7-8 óránál kevesebbet tölt alvással, a válaszadók több mint negyede pedig jellemzően fáradtan ébred.
A leggyakoribb alvászavarok:
- éjszakai felébredés;
- nehezen alszik el;
- nehezen kel fel reggel;
- horkolás;
- rémálmok, éber álmok gyötrik;
- légzéskimaradása van (alvási apnoé);
Az alvási pozícióra is rákérdeztek, a megkérdezettek 67 százaléka oldalt fekve alszik, 16 százalék hason, 10 százalék pedig a hátán fekve alszik a leggyakrabban.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb

Ilyen árak várják holnaptól az autósokat a kutakon

Pánik Párizsban: aranyáron vásárolhat magának helyet az Európai Unió

Rá sem ismerne a BKK-bérletre, Vitézy Dávid javaslata óriási változást ígér

Brutális bérigények: közel másfél milliót kérnek ezek a munkavállalók

Meghátrált az EU: ez lehet a fatüzelésű kályhák sorsa

Lengyel sokk: óriási csúcson az infláció

Kiderült az igazság az elektromos autók kötelező karbantartásáról

Nyugtat a jegybankelnök a szomszédban: kezelni tudnák a tőkekiáramlást

Még hogy nincs Ausztriában kolbászból a kerítés
