Magyarországon mind a férfiak, mind a nők esetében uniós átlag felett van a rákos megbetegedések becsült incidenciája és a daganatos halálozás. A legtöbb beteg tüdő-és vastagbélrák, valamint mellrák miatt hal meg, ez derül ki az OECD most megjelent rákügyi országprofiljából. Magyarországon a daganatos halálozás 32 százalékkal haladta meg az uniós átlagot.

Egy korábbi OECD jelentésben pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy jelentősen kevesebbet költünk a rákos betegekre, mint az uniós átlag.

Bár Magyarországon 2011 óta csökkent a rák miatti halálozás, 2021-ben a 100 ezer lakosra 310 daganatos haláleset jutott, ezzel az adattal az Európai Unióban (EU) első helyen állunk. Nemek szerint a daganatos mortalitás lényegesen magasabb volt a férfiak körében, 100 ezer lakosra 415, a nőknél 100 ezer lakosra 245 halálozást regisztráltak. 

Kép: OECD

A jelentés szerint aggodalomra ad okot, hogy Magyarországon mind a felnőttek, mind a serdülők körében nagy gyakorisággal vannak jelen a rákos megbetegedések kockázati tényezői. Ilyen többek között, a dohányzás, az ittasság és a túlsúly, mindegyik területen elég rosszul állunk. A magyar felnőtt nők 52 százaléka túlsúlyos, ami 8 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál. Példaként említik, hogy a dohányzás előfordulási gyakorisága a serdülők körében lényegesen magasabb, mint az EU-ban, szinte kétszerese az uniós átlagnak (17 százalék), minden harmadik tini (30 százalék) dohányzik. Amíg 2014-ben a 15 éves gyerekek 19 százaléka volt túlsúlyos, 2022-re az arányuk 25 százalékra emelkedett. A napokban írtunk arról, hogy minden negyedik gyermek túlsúlyos és rosszul teljesítenek a fittségi teszteken is.

Az EU-hoz hasonlóan a leggyakrabban diagnosztizált rákos megbetegedések a férfiak körében a prosztatarák, a nőknél pedig az emlőrák.

Ami a jövőt illeti, az Európai Rákinformációs Rendszer (ECIS) becslései szerint 2022 és 2040 között 8,5 százalékkal fog nőni a daganatos esetek száma.

A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint Magyarországon 2022-ben 70 816 új rákos megbetegedés fordult elő, ami meghaladta az előző két évben regisztrált számot - 2020-ban 66 459, 2021-ben pedig 66 652 új beteg került az ellátórendszerbe. Ugyanakkor a betegek száma nem érte el a világjárvány előtti szintet, 2019-ben 74 249 új daganatos megbetegedést regisztráltak.

Az OECD szerint a rákos megbetegedések 2023 és 2050 között várhatóan két évvel csökkentik a várható élettartamot Magyarországon.


Kép: OECD

A daganatos betegségek nagy része már krónikus betegséggé formálható, erről egy korábbi cikkünkben beszélt Kovács Krisztina, az MSD Pharma Hungary Kft. orvosigazgatója. Az OECD jelentés is azt írja: 2011 és 2021 között Magyarországon a daganatos halálozási arány mind a férfiak, mind a nők körében jelentősen 17, illetve 9 százalékkal csökkent. A csökkenés mindkét esetben meghaladta a gazdaságilag hasonló helyzetű országokra  jellemző átlagos csökkenést, a férfiaknál átlagosan 12 százalékkal, a nőknél pedig 7 százalékkal csökkent a rákhalál.

Nem járunk szűrésre

Magyarországon az emlő- és a méhnyakrákra vonatkozó szervezett szűrőprogramokban való részvétel csökken. Emlőrák esetében például 2019 és 2021 között 39 százalékról 30 százalékra, a méhnyakrák esetében pedig 26 százalékra mérséklődött 2022-ben a vizsgálaton részvevők aránya. Persze azt is írják, hogy sok nő a magánegészségügyben veszi igénybe a méhnyakrák-szűrést, amiről nincsenek adataik. A vastagbélrák-szűrésen való részvételi arány szintén alacsony 8 százalék körüli. 

Évek óta beszélnek róla, de még nem változtattak a szabályozáson. A tervek között szerepel, hogy a mammográfiai célcsoport életkori tartományát kiszélesítik, a mostani 45 és 64 éves korú nők helyett 40 és 75 közötti nőknek biztosítják a szűrést. A méhnyakrák korai felismerése terén pedig a HPV-alapú szűrésre szeretnének átállni, erről is írtunk már.

A rákgyógyításban ugyanúgy mint az egészségügy számos területén jelentős emberi erőforrás hiány van Magyarországon is, kevés az orvos és az ápoló is. Radiológusból és onkológusból is kevés van és területi ellátási problémák is nehezítik a daganatos betegek ellátását, írja az OECD jelentés. Az Országos Kórházi Főigazgatóság nyilvántartása szerint 2024-ben 242 klinikai onkológus dolgozott a fővárosban, ami a szakterületre engedéllyel rendelkező összes (629) szakember 38 százalékát jelentette.

Lassú a gyógyszerbefogadás

Az új rákgyógyszerek állami finanszírozási rendszerbe való integrálása hosszú időt vesz igénybe Magyarországon, ezen a területen is a hiányosságokra hívja fel a figyelmet az OECD. Most is éppen egy nagyobb kontingens innovatív terápia vár befogadásra. A betegek számára a jelentős klinikai előnnyel járó államilag támogatott rákgyógyszerek (emlő- és tüdőrák elleni gyógyszerek) aránya 38,5 százalék volt, ami alacsonyabb, mint a Magyarországhoz gazdaságilag hasonló helyzetű országok átlaga (54 százalék), és mint az uniós átlag (59 százalék). Ugyanakkor az államilag támogatott biohasonló rákgyógyszerek aránya  79 százalék Magyarországon, az EU átlaga 65 százalék volt.

Az Európai Gyógyszerügynökség által 2011 és 2020 között engedélyezett 51 rákgyógyszer befogadási ideje átlagosan Magyarországon 37 hónap volt, ami Lengyelország, Csehország, és Szlovákia gyógyszerbefogadási idejéhez képest a leghosszabb.

A gyermek rákbetegek száma is magas

Kétségtelen, hogy képalkotó diagnosztikai és terápiás eszközök újultak meg a magyarországi onkológiai ellátásban, de a számok még mindig elmaradnak az uniós átlagtól. 2011 és 2022 között Magyarországon nőtt a CT-k száma, egymillió lakosra 7 gép helyett 11 készülék jut. Több az MRI-gép is egymillió lakosra 3 helyett  6 gép jut. PET-CT-ből pedig 0,4 helyett egy gép jut egymillió lakosra, de még itt is van mit behozni.

Magyarországon 2022-ben 203 gyermeknél és 15 év alatti serdülőnél diagnosztizáltak rákot.

A 0–14 évesek körében 100 ezer gyermekre 14,3 daganatos megbetegedés jutott, szemben az uniós 13,7 daganatos beteg gyermekszámmal. Magyarországon a fiúk körében az incidencia kissé magasabb, mint a lányoknál.

A leggyakoribb daganatos betegség a gyermekeknél a leukémia, 100 ezer gyermekre 4,2 eset jut.  Ezt követi az agyat és a központi idegrendszert érintő daganatos megbetegedés, itt százezer főre 2,2 eset jut. Az Eurostat szerint 2021-ben Magyarországon magasabb volt a halálozási arány is, mint az EU-ban: a 100 ezer gyermekre jutó hároméves átlagos mortalitás 2,7 volt, míg az EU-ban 2,1.