Folyó áras adatokból számítva az export forintértéke 24, az importé 22 százalékkal bővült, euróban mérve a növekedés üteme 16, illetve 14% volt. A mérleghiány 547 milliárd forint volt (2054 millió euró), ami 140 milliárd forinttal (720 millió euróval) javult a megelőző év azonos időszakához képest. A január-novemberi időszakban a kivitel értéke mintegy 14 110 milliárd forintot (53 170 millió eurót), a behozatalé megközelítőleg 14 660 milliárd forintot (55 220 millió eurót) tett ki. 2006. január-novemberben a külkereskedelmi forgalom nagyobb mértékben bővült, mint 2005 azonos időszakában. Az export volumennövekedése mindkét évben felülmúlta az importét, amely hatást jelentősen mérsékelt a cserearány - energiahordozók határozott árszintemelkedésére visszavezethető - romlása. A forgalom forintárszintje tizenegy hónap alatt exportban 7, importban közel 9% kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, ez - a forint 7% os gyengülését figyelembe véve - kivitelben változatlan, behozatalban pedig másfél százalékos devizaárszint-növekedést jelent. A cserearány az időszak egészére vonatkoztatva 1,5% kal vált kedvezőtlenebbé, ezen belül az utóbbi hónapokban a romlás mértéke - összhangban az energiahordozók kereskedelmében tapasztalt forintárszint csökkenéssel - már mérséklődött. Az árufőcsoportok közül a legnagyobb mértékű volumennövekedés a gépek és szállítóeszközök kereskedelmében következett be, a kivitel 19, a behozatal pedig 15% kal haladta meg a bázisidőszaki szintet. A volumenhordozó termékcsoportok közül a személygépkocsikat és azok alkatrészeit, tartozékait is tartalmazó közúti járművek forgalmának forintértéke exportban 41, importban pedig 24% kal lett nagyobb. A híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek exportértéke 19% os bővülést mutat, amelyen belül a növekedés húzótényezőjét az LCD kijelzős televíziókészülékek forgalmának alakulása jelentette. A feldolgozott termékek körében a kivitel volumennövekedése 15, a behozatalé 12% ot tett ki. Az árufőcsoport forgalmából jelentős súlyt képviselő termékcsoportok közül a gyógyszerek és gyógyszerkészítmények exportja - értékadatokból számítva - 41%-kal, az importja 27%-kal bővült. A vas és acél árucsoportnál a behozatal növekedési üteme erőteljesebb volt : az export 36, az import 41%-kal nőtt. Az árufőcsoportok közül a legalacsonyabb volumenindexek az energiahordozók kereskedelmére adódtak: az import szintje 3% kal nőtt, az exporté - az árufőcsoportok közül egyedüliként - csökkent (4%). Az időszak egészét tekintve - jelentős árszintnövekedés következtében - ugyanakkor a kivitel forintértéke is növekedést mutat (20%), a behozatalra pedig a bázisidőszakihoz képest közel 40% kal nagyobb összeget, több mint 1640 milliárd forintot fordított a nemzetgazdaság. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek kivitelének volumene 8, a behozatalé 13% kal bővült. A legnagyobb forgalmú termékcsoport kivitelben a gabona és gabonakészítmények, behozatalban pedig a zöldségfélék és gyümölcsök voltak, amely termékféleségekből a forgalom értéke 30, illetve 14% kal haladta meg a bázisidőszaki szintet. A cukor, cukorkészítmény és méz árucsoport behozatala a bázisidőszaki érték másfélszeresére, megközelítőleg 24 milliárd forintra nőtt. Az Európai Unió tagállamaiba irányuló exportunk volumene 13, az onnan érkező importunké 12% kal bővült. A régi tagállamok csoportjával a behozatal, az újak esetében a kivitel nőtt nagyobb ütemben. Az Európai Unió egészével folytatott kereskedelem egyenlege 649 milliárd forint aktívumot mutat, ami a mérleg 175 milliárd forintos javulását jelenti a 2005. január-novemberi értékhez képest. Az Európai Unión kívüli országokkal lebonyolított forgalomban a kivitel volumene 28, a behozatalé 13% kal lett nagyobb. Az ide tartozó országok közül kiemelkedő volt az Oroszországba irányuló export bővülése (értékben 80%), ami a mobiltelefon-kivitelünk felfutásával magyarázható. Az országcsoporttal lebonyolított kereskedelem forintban számított egyenlege romlást mutat, az 1196 milliárd forintnyi deficit 36 milliárd forinttal több a bázisidőszakihoz képest. A mérlegromlás elsősorban az ázsiai orszá-gokkal folytatott kereskedelem hiányának növekedésére vezethető vissza.