A szabad piacon működő, már megtérült szélturbinákkal előállított villamos energia kedvező termelői ára csökkenti a lakossági villamos energia árat - derül ki a dán, német és osztrák tapasztalatokból a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) közleménye szerint. Az árcsökkentő hatás annál nagyobb, minél jelentősebb arányban vesznek részt a szélerőművek az áramtermelésben. A statisztikák szerint a beruházás megtérülése után 1 kilowattórányi szélerőműből származó áram piaci ára az atomerőművi termelés árával vetekszik - mondta Hoffmann László, az MSZIT elnöke. Az ár nem tartalmazza a tőkeköltséget, ám az csak a beruházás megtérüléséig jelentkezik, utána a szélerőművek jelentős árcsökkentő hatást gyakorolnak a villamosenergia-piacra. A szélerőművek létesítése nem igényel állami beruházás-támogatást, csupán kiszámítható és ösztönző szabályozási környezetet, ami biztosítja a tőkeköltség megtérülését - tette hozzá Hoffmann. A megtérülés után a jellemzően legnagyobb költségelemet jelentő energiahordozó ára nem jelentkezik a szélerőműveknél, a karbantartás, az üzemeltetés, valamint a szélerőművektől független villamosenergia-rendszer költségeiből tevődik össze a termelés költsége. A jelenlegi 45-55 forintos kilowattóránkénti lakossági villanyárhoz képest a széllel termelt áramért fizetendő összeg a beruházások megtérülését követően ennek akár a harmadára is csökkenhet Hoffmann szerint. Az elnök úgy véli, a nagyobb szélenergia-kapacitásokkal rendelkező országok tapasztalatai alapján egyértelműen kijelenthető, hogy középtávon csökken a lakossági áramár, minél nagyobb a rendszerben a szélerőmű-kapacitás, annál nagyobb mértékben.

Ma Magyarországon közel 330 megawatt beépített szélkapacitás működik, a megújuló energia cselekvési terve ezt 2020-ra 750 megawattra növelné, bár az MSZIT szerint a projektek előkészítettsége alapján addigra akár 2020 megawatt szélkapacitás is épülhetne. A szélenergia-szektor bővülése a hazai gazdaság számára is teremt lehetőségeket, hiszen - más ipari beruházásokhoz hasonlóan - a beruházási költségek közel 30 százaléka a magyarországi építőipar, infrastruktúraépítő cégek és alkatrész-beszállítók számára jelenthet bevételt és foglalkoztatást, az üzemeltetés a szakképzett hazai munkaerőnek teremt lehetőségeket - tette hozzá az elnök.

Egy megawatt szélkapacitás beruházási igénye az infrastrukturális fejlesztésekkel együtt mintegy 400 millió forint, a megtérülés a helyi szélviszonyoktól és támogatástól függően 8-12 év között alakul, az egységek élettartama 25-30 év - mondta lapunknak korábban Tóth László, a Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület elnöke.

A Magyar Energia Hivatal (MEH) tavaly júniusban vonta vissza a szélerőművi kapacitás létesítésére kiírt pályázatát, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azon rendeletére hivatkozva, amely módosította a kapacitás értékesítésének feltételeit. A MEH adatai szerint tavaly március elsején 68 pályázó összesen 1118 megawatt kapacitással nyújtott be pályázatot a 410 megawattra kiírt és később leállított tenderre. A Magyar Szélenergia Társaság (MSZET) akkor úgy ítélte meg, hogy a kiosztandó kapacitás 200 milliárd forint értékű beruházást generált volna, amelyből 20-30 milliárd forint a hazai építőiparban csapódott volna le. Bencsik János klíma- és energiapolitikáért felelős államtitkár márciusban úgy fogalmazott, a szélerőmű-tender kiírását "jó lenne" a kát-rendszer átalakításának befejezéséig elhalasztani. Az államtitkár akkor azt mondta, lehet, hogy lesz az idén pályázat, de véleménye szerint azt 50 megawatt alatti összkapacitásra írják majd ki.