A külső konjunktúra a harmadik negyedévben is egyértelműen kedvező hatásokkal volt a magyar gazdaságra: mind az euróövezet, mind a legnagyobb külkereskedelmi partnerünknek számító Németország gazdasága kiemelkedő ütemben bővült - áll az ICEG Európai Központ negyedéves előrejelzésében. Ez a növekedés ráadásul jó részben a beruházások erős élénkülésének volt köszönhető, serkentve ily módon a jelentős részben beruházási javakat exportáló magyar feldolgozóipari konjunktúrát. Ehhez járult, hogy az év elején magasra szökő nyersanyag- és energiaárak az augusztusi csúcs után harmadik negyedév végére csökkenőbe fordultak, enyhítve a költségoldali nyomást. A külső konjunktúra 2007-ben is folytatódik, bár egyrészt a főként Németországban és Olaszországban tervezett fiskális konszolidáció, másrészt az USA gazdasági növekedésének lassulása, harmadrészt a fokozódó inflációs nyomás kockázatával a háttérben az üteme némileg lassúbb lesz, mint 2006-ban volt. A belföldi gazdasági feltételek a gazdasági növekedés lassulása irányába hatnak. A termelési folyamatokban főként a bejelentett államháztartási kiigazítások miatt várható belföldi keresletcsökkenés miatt fékeződik a növekedés üteme - az idén főként a szolgáltatások és az építőipari hozzáadott-érték alakulásában éles lassulás lesz megfigyelhető. Felhasználási oldalon a lakossági fogyasztás visszaesése várható 2007-ben, a már 2006-ban is meglepően lefékeződött beruházások pedig a nagyobb mértékben rendelkezésre álló EU-források ellenére sem élénkülnek. A kedvező külső konjunktúra következtében ugyanakkor folytatódik a külkereskedelem egyenlegének javulása. 2006- ban 4, 2007-ben 2,3 százalékos GDP-bővülést várnak a kutatók, miközben a növekedés szerkezete egyértelműen a nettó export javára, és a belföldi felhasználás tételeinek rovására változik. Az infláció terén 2007-ben másodlagos (tovagyűrűző) hatásokra is számítanak, mert vannak jelei annak, hogy az áremelkedés beépül a várakozásokba. Az infláció március-áprilisábn tetőzik tetőzhet, és bár az év végére a sokkok kifutásával jelentősen mérséklődik, éves átlagban így is 7,5 százalékos mértéket érhet el. A 2006 végén 8 százalékon álló alapkamat az infláció meglehetősen gyors 2007 eleji emelkedése következtében akár 100 bázispontot is emelkedhet március- áprilisig. Az év végére az inflációs nyomás fokozatos enyhülésével a kamatszint 7 százalék környékére süllyedhet vissza. A forint árfolyama előrejelzésünk lezárása idején éppen visszatért a sáv erős széle felé, ez azonban nagyrészt a régió, nem a magyar gazdaság iránti bizalmat tükrözi. Emiatt a forint árfolyama meglehetősen ingadozó lehet, főleg az év elején. Az előrejelzési időszakra 260 forint/eurós árfolyam-szintet feltételeztek a kutatók. Az államháztartási ESA-szemléletű hiánya 2006-ban a GDP 10,1 százalékát érte el, bár ezt a számot az önkormányzatok gazdálkodásának később ismertté váló egyenlege még emelheti. Az év vége felé beindult korrekciós mechanizmusok egyelőre csak csökkenteni tudták a hiány növekedését, s elsősorban inkább a bevételek növekedésén, nem pedig a kiadások lefaragásán keresztül. A jelentős deficit mellett 2006 végére a GDP-arányos államadósság az előző évihez képest csaknem nyolc százalékponttal emelkedve elérhette a 69 százalékos szintet. 2007-ben, a tervezett költségvetés és a bejelentett intézkedések legtöbbjének ismeretében úgy vélik, hogy az egyenleg javulása kiegyensúlyozottabb lesz a kiadási oldal (mindenekelőtt a társadalombiztosítási kiadások és a gyógyszerár-támogatás) csökkenése és a bevételi oldal (adók és járulékok) növekedése között. Az idei deficit a GDP arányában 7 százalékosra csökkenhet, noha számottevőek a magasabb hiány irányába mutató kockázatok. Az államadósság tovább nőhet a GDP 71 százalékára. A folyó fizetési mérleg szerkezetében tovább folytatódik az áru- és szolgáltatásforgalom egyenlegének javulása, míg a transzfermérleg (főként a jövedelemtranszferek) egyenlege magasabb deficit irányába tolódik. A kedvező külső konjunktúrával a háttérben a külkereskedelmi egyenleg javulása tartósul az előrejelzés időszakában. 2006-ban az áru- és szolgáltatásforgalomban már alig keletkezik hiány, 2007-ben pedig hosszú évek után először többlet várható, hiszen a belföldi felhasználás erőteljes lassulása az import jelentős lassulása révén tovább javítja a kereskedelmi mérleget. A GDP-arányos folyó fizetési mérleg deficitet 2006-ban 6,3, 2007-ben már csak 4,6 százalékosra várják az ICEG szakértői. Az államháztartási kiigazítás hatása a munkapiacon az idén teljesedik ki, amikor a lendületét vesztő gazdaság nem lesz képes felszívni a főleg a közszférából és az építőiparból kiáramló elbocsátottak nagy részét. A 2006. év végi 7,5 százalékról a munkanélküliség 7,8 százalékra ugorhat az idei év végére. Az infláció év végi gyorsulása ellenére a reálbérek növekedése 2006-ban elérhette a 3,7 százalékot. Az adó- és járulékterhek emelkedése, amit feltevésünk szerint a munkaadók nem kompenzálnak majd, továbbá a közszféra bérbefagyasztása jelentős reálbér-csökkenéshez vezet 2007-ben. Az ICEG által előrejelzett infláció mellett a reálbérek 2,8 százalékos visszaesésére számítanak a szakértők.