Nehéz lesz hozzányúlni a cigaretta árréséhez anélkül, hogy ne nőjön a termék fogyasztói ára. Holott a kiszivárgott hírek szerint a kormányzat a kereskedőknek átadott dobozonkénti árrés növelésével kívánja vonzóbbá tenni azokon a településeken is (több mint 1400) a nemzeti dohányboltok kialakítását, ahova nem érkezett koncessziós ajánlat.

Egy doboz cigarettán pillanatnyilag a kereskedőnek 32 forint haszna van. (A jelenlegi súlyozott fogyasztói átlagár valamivel több mint 800 forint a hagyományos füstszűrős terméken. Ebből osztható vissza a kereskedői nyereség. Természetesen a különböző termékeken eltérő a végösszeg, hiszen a fogyasztói árak is szóródnak.) Ebből az összegből kell kigazdálkodnia az üzlet rezsi- és bérleti díját, az adót és járulékokat, fizetnie az alkalmazottat, ha van.

A gyártó nyeresége egy doboz cigarettán átlagosan nyolc forint, míg a disztribúció, vagyis az értékesítés 16 forint körül mozog, attól függően, hogyan alakul az üzemanyag ára. Átlagosan 64 forintból állítják elő, ez fedezi a dohány, a papír, a füstszűrő és a csomagolás árát. A dohánygyári munka egy doboz cigarettára vetítve 16 forint, vagyis ennyiért tölt meg 19 szálat a dolgozó. Az egyéb ráfordítások ugyancsak 16 forintba kerülnek, a többi pedig lényegében az adó.

Kép: Napi Gazdaság

Olyan feszített költségszerkezettel állítanak itthon elő cigarettát, hogy igazából egyik költségelemből se lehet lefaragni, tehát ha valaki növelni szeretné az átadott árrést − amit egyébként jogszabály szerint a hatóság befolyásolhat −, mindenképpen növelni kell a fogyasztói árat.

A cigarettakereskedelemben az az érdekes, hogy az új trafikrendszerben disztribúciós költségek szabadulnak fel, amit át lehet adni a kereskedőnek, ám az egy-két, legfeljebb három százalék erejéig jelenhet meg az átadott árréstömegben, vagyis semmiképp sem lenne az egyes kereskedők által elvárt 8-10 százalék.