A tárcavezető szerint a külkereskedelmi forgalom fellendítésének része a keleti nyitás, továbbá fontos eleme az említett két cég szabályozásának átalakítása is. Mint mondta, azért sem tartja lehetetlennek a magyar gazdaság teljesítményének megduplázását, mert a Magyarországnál kisebb lélekszámú Ausztria 300 milliárd eurós, a kicsit nagyobb Bajorország pedig 450 milliárd eurós GDP-vel rendelkezik.

A képviselők a miniszteri zárszót követően 269 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 37 nem ellenében és 12 tartózkodással fogadta el a szóban forgó előterjesztést.

A jogszabály-változtatás könnyíti az Eximbank forrásbevonási lehetőségét, emellett kiszélesíti az állami kezességgel végezhető tevékenységét. Az indoklás utal arra, hogy az Eximbanknál a tulajdonosi jogok gyakorlására a külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért felelős minisztert jelölték ki. Emellett a bankhoz fűződő kormányzati érdekek indokolttá tették a közvetlen állami tulajdon kizárólagosságát.

A törvényjavaslat szerint a tulajdonosi jogok gyakorlójának az Eximbankkal szembeni egyik legfőbb elvárása az, hogy növelje üzleti aktivitását, elsősorban az exportáló kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz juttatása révén. Az előterjesztés a hatékony forrásbevonás elősegítését célozza.