A Bankmonitor nyugdíj-előtakarékossági adatai szerint a magyar nők átlagosan egy évvel később kezdik el a megtakarítást, évente közel 40 ezer forinttal kevesebbet tesznek félre. Miközben statisztikailag 4-5 évvel tovább élnek, mint a férfiak, ez nem egyszerűen bérszakadék. Ez egy időzített bomba, ami idős korban robban.

A nők tovább élnek és átlagosan kevesebbet is keresnek.

Egy 65 éves magyar nő várhatóan 18–20 évig él még, míg egy férfi átlagosan csak 14–15 évig. Ez azt jelenti, hogy ugyanabból – vagy inkább kevesebből – a megtakarításból 4–5 évvel hosszabb időszakot kell fedezni. Ez önmagában több millió forintos többletigényt jelent.

  • A nők azonban nemcsak tovább élnek, hanem az életük során kevesebb nyugdíjcélú vagyont halmoznak fel.
  • Átlagosan kevesebbet keresnek, gyakrabban szakad meg a karrierjük, és később kezdenek el tudatosan félretenni.
  • A gyermekvállalás évei, a részmunkaidő, valamint az idős hozzátartozók ápolása mind olyan tényezők, amelyek csökkentik a jövedelmet és a járulékfizetési időt és ezáltal csökkentik az állami nyugdíj összegét is.
  • a nyugdíj-előtakarékosságot, gyakran csak a negyvenes éveiben. Ez elsőre nem tűnik nagy különbségnek, de a kamatos kamat miatt akár milliókban mérhető hátrányt jelent.

Ezek nem egyéni hibák, hanem rendszerszintű jelenségek – a pénzügyi következményeiket viszont az egyén viseli.

Bankmonitor szerint, ha például valaki 35 évesen kezd el havonta 20 000 forintot félretenni, 65 éves korára – 5 százalékos hozammal számolva – kb. 16,7 millió forintja lesz, ha viszont csak 45 évesen kezdi és ugyanez a 16 millió a cél, akkor nem 20 ezret, hanem 40 200 forintot kellene félretenni.

Paradox módon a túlzott biztonság maga is kockázattá válik.

A biztonságosnak hitt megoldások – például kizárólag állampapír vagy bankbetét – hosszú távon gyakran nem nyújtanak valódi védelmet. Az infláció és az elmaradt hozam csendben, de következetesen csökkenti a vagyon értékét. 

Sok nő nem épít saját, névre szóló nyugdíjvagyont, hanem a párja jövedelmére és megtakarításaira támaszkodik. Azonban a kapcsolatok jelentős része válással végződik, és a nők átlagosan 5–6 évvel túlélik a férjüket. Ez azt jelenti, hogy életük utolsó éveit gyakran egyedül töltik – akkor, amikor már nincs lehetőség újrakezdeni.

A női nyugdíjcsapda lényege egyszerű: kevesebb pénzből kell tovább élni. Ez szinte törvényszerűen életszínvonal-csökkenéshez vezet. Ráadásul az élet utolsó évei jellemzően a legköltségesebbek: egészségügyi kiadásokkal, ápolási szükségletekkel.