„Új korszakba lépünk" – ezzel a felütéssel kezdte beszédét Orbán Viktor miniszterelnökkel való találkozóját megelőzően szerdán este Emmanuel Macron francia elnök. Felsorolta a nemzet előtt álló jelenlegi biztonsági és gazdasági kihívásokat. „A történelmi események felrázzák a világrendet, mivel az USA Ukrajnának nyújtott támogatása bizonytalan, még akkor is, amikor az USA arra törekszik, hogy vámokat vessen ki a szövetségesekre" – mondta Macron a france 24 tudósítása szerint. 

„Európának jobban meg kell tudnia védeni magát” – hangsúlyozta Macron, aki szerint „hosszú távú béketervvel kell előállnunk". Jobban fel kell fegyvereznünk magunkat – mondta beszédében, majd az európai védelmi kiadások növelését szorgalmazta „régiónk újraiparosítása" érdekében.

Kapcsolódó

Újraiparosítás kezdődik

„Franciaország a védelmi kiadások növelését javasolja, és arra törekszik, hogy az európai nemzetek európai forrásokból vásárolhassanak fegyvereket, lőszert és védelmi eszközöket" – jelentette ki Macron. 

A francia elnök szerint a nukleáris elrettentés elengedhetetlen Európa számára. 

Utalva a Force de frappe-re, a Charles de Gaulle elnök által meghirdetett programra rámutatott: „Franciaország 1964 óta fenntartja a nukleáris elrettentést". „Ennek az elrettentésnek minden európai szövetségesünkre vonatkoznia kell".

Emmanuel Macron francia elnök közölte, hogy jövő héten Párizsban tervezi megtartani az összes európai hadseregfőnök találkozóját. Azt is mondta, hogy Franciaországnak készen kell állnia arra, ha az Egyesült Államok már nem lesz mellette.

Az EU védelmi dilemmája

A biztonsági kérdések már a február 3-i brüsszeli uniós állam- és kormányfői találkozón is terítékre kerültek, bár a legfontosabb kérdés akkor Európa védelme és megerősítése volt. Miként a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, Siklósi Péter elemzésében rámutatott: az EU tagállamai között abban egyetértés van, hogy a védelem terén a legfontosabb a kérdés már a „hogyan”, de a válaszokat illetően eltérő álláspontok vannak az országok között.

Franciaország vagy a balti államok az európai önállóság növelését sürgetik, míg például Lengyelország a NATO-val való minél szorosabb együttműködés mellett foglal állást. Magyarország is kiáll amellett, hogy változás kell a védelmi kérdéseket illetően is, azonban nem mindegy, hogy az együttműködés erősítése a nemzeti szuverenitást gyengíti-e, illetve, hogy pontosan milyen pénzügyi eszközök felhasználásával teremti meg a közösség az előirányzott magasabb összeget.

Ebben a tekintetben a legégetőbb kérdések a háború lezárása érdekében megtett lépések lennének, azonban itt is ellentétek vannak a tagállamok között, hiszen a legtöbb tagállam továbbra is kiáll Ukrajna támogatása mellett, míg Magyarország békepárti – mutatott rá a kutató.

A francia elnök szerint az európai védelem kiépítése 5-10 évet vehet igénybe, ezt azonban nem tartja vészesnek. Véleménye szerint az Egyesült Államoknak nem áll érdekében kiszállni az ukrajnai konfliktusból.

A francia nemzethez intézett főműsoridős beszédét úgy zárta, hogy az embereket a nemzeti ügy melletti összefogásra szólította fel. „A francia nemzetnek szüksége van önökre. Politikai döntések, katonai felszerelések, ez csak egy része a kirakós játéknak. De szolidaritás nélkül soha nem fog sikerülni. A mi generációnk nem lesz képes csak a béke osztalékából élni. Rajtunk múlik, hogy elvetjük-e a jövő magjait" – fogalmazott. 

Jön az uniós hitel?

A magyar miniszterelnököt egy nappal a Brüsszelben esedékes rendkívüli uniós csúcs előtti napra invitálta Párizsba a francia elnök. Az EU-s találkozón az USA külpolitikai fordulatának következményein kívül elsősorban az Oroszországgal szemben hozott szankciók meghosszabbítása lesz majd napirenden. Illetve csütörtökön dönthetnek a védelmi kiadások emeléséről, így az Európai Bizottság 150 milliárd eurónyi (157,76 milliárd dollár és 59 735 milliárd forint) közös hitelfelvételre vonatkozó javaslatáról, amit az Európa védelmi képességeinek növelésére irányuló, összesen 800 milliárd eurós finanszírozási erőfeszítés részeként vennének fel a blokk országai. 

Orbán Viktor azzal fenyegetőzik, hogy ismét megfogja vétózni az Oroszországgal szembeni szankciók meghosszabbítását. Azonban a vezető európai lapok szerint jelen esetben nem fog élni a vétójogával. 

Via: France 24/Economx