A pénzügyminiszter szerint a jövő évre a gazdasági válság még rányomja a bélyegét, ezért rendkívül szigorú gazdálkodásra kell számítani. Ha a szigort tartják, annak az eredménye az ERM-II zónához csatlakozás lehet. Jövőre az államháztartás hiánya a GDP 3,8 százalékára csökken, miközben a GDP 0,9 százalékkal zsugorodik - jegyezte meg Oszkó. A hiány tartása érdekében szükség volt a kiadások mérséklésére, ebből 150 milliárdot a központi költségvetési intézményeken, 120 milliárdot az önkormányzatokon, 40 milliárdot a közösségi közlekedésen spórol a kormány. A gazdasági kilátások kedvezőbbek rövid távon a kormány által feltételezettnél, ám ugyanez középtávon már nem mondható el - mondta Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke. Rövid távon a költségvetés - a makropálya tervezése miatt - óvatosnak nevezhető, ám a tanács szerint a személyi jövedelemadó sávhatárának 2011-től hatályos újbóli megemelése továbbra is fedezetlen. Kopits felhívta a figyelmet, hogy a pénzpiac sokkal óvatosabb lett a válság előtti időszakhoz képest, amihez nem a legjobb ajánlólevél a GDP 80 százalékát meghaladó államadósság. Kopits szerint ezért bármilyen lazítás jele újabb válsághelyzetet idézhet elő Magyarországon. Kósa Lajos, a Fidesz vezérszónoka borúlátóan ítélte meg a 2010-es költségvetést: lakonikusan fogalmazott, szerinte a tervezet már meg is bukott. Kósa szerint a beterjesztett költségvetés nem alkalmas a válság kezelésére, csupán arra elegendő, hogy a jövő év közepéig biztosítsa az ország gazdálkodását. A büdzsé megmagyarázhatatlan tételek sokaságát tartalmazza, elképesztően brutális és nincs iránya - fogalmazott -, példaként említve az állami gondozottak családi pótlékának és a gyermekétkeztetés támogatásának drasztikus csökkentését.