A hirdetések gazdasági hatása sokszor láthatatlan a fogyasztók számára - mondta, példaként hozva fel, hogy egy átlagos magyar háztartás kiadásai évi 36 ezer forinttal ugranának meg, ha reklámozók híján az általuk fogyasztott tartalmak költségeit állniuk kellene.

A konferencián Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke kiemelte, hogy a 2014-2015-ös szabályozói változások - a reklámadó, a bónusztörvény - vagy a Nemzeti Kommunikációs Hivatal elindulása nagy, de eltérő mértékben érintette az ágazat szereplőit.

A tavalyi évben fordult elő elsőként, hogy a digitális hirdetések megelőzték a televíziós szegmenst. A reklámpiaci számok azt mutatják, hogy bár a hagyományos médiumok fogyasztására fordított idő továbbra is jelentős, ennek ellenére a 2015-ös reklámtorta-növekmény 60 százaléka már nemzetközi szereplőknél jelenik meg.

A globális szereplők hatása a fogyasztókra és hirdetőkre összességében pozitív: a hirdetők számára hatékony és jól visszamérhető hirdetési eszközöket nyújtanak, a fogyasztók személyre szabott, célzott hirdetéseket kapnak, és a reklám által finanszírozott keresés szolgáltatásokkal időmegtakarítást érhetnek el. Azonban az egyenlő versenyfeltételeket torzítja a globális szereplők által folytatott adóoptimalizálási gyakorlat, melyet célszerű lenne nemzetközi szinten kezelni.

Az elmúlt évek növekedése ellenére a reklámpiac még messze van a válság előtti szinttől, a tavalyi évben a bruttó hazai termék arányában a válság előtti szint kétharmadát sikerült elérni. A magyar reklámpiac mérete 194 milliárd forint volt 2015-ben a Magyar Reklámszövetség becslése szerint. Ez az összeg áttételesen 1 200 milliárd forintot generált a magyar gazdaság számára, amely a 2015-ös bruttó hazai termék közel 3,6 százalékát jelenti.